A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
15. szekció: A magyar vízgazdálkodás története - Faragóné Pöppl Zsuzsanna (EJF): Települési vízgazdálkodás a vízi közművek aspektusában az ADUKÖVIZIG területén a 20. században
3 3.3. A vízi közmű társulatok gazdasági működése A társulatok bevételi forrásai három alappillérre épülnek. Elsőként kell említeni az érdekeltségi hozzá- járulást, amely lakossági és jogi személyek részéről fizetendő be.(Megjegyezem, hogy a társulati alapszabály lehetővé teszi az érdekeltségi hozzájárulás egy meghatározott százalékának munkavégzéssel történő kiváltását, például földmunka végzése fejében.) A második az állami támogatás – ennek összetevői 1957-től a gazdasági, társadalmi és többek között a vízügyi politikai helyzettől függően változott. Említésre méltó a Tanácsi Fejlesztési Alap, a Vízügyi Alap valamint Központi Környezetvédelmi Alap. Ezen kívül az állam egyéb támogatás formájában járult a közműtársulatok tevékenysé- géhez. A harmadik pillér a hitelintézetek által nyújtott hitel. A magyarországi hitelintézetek közül az Országos Takarékpénztár (OTP) vált a társulatok kedvező kamatozású hitelezőjévé, megteremtve az érdekeltek anyagi hozzájárulásának finanszírozását. 4. A vízi közmű társulatok működése 1958-1986 között 4. 1. A vízmű társulatok eredményei országos szinten Magyarországon az első vízműtársulatot 1958. március 20-án alakították meg Dombóváron. Ezt kö- vette a vizsgált időszakban még 831 társulati úton épült és üzembe helyezett vízmű (7) . A vízműtársulat feladata volt, hogy a település lakosait és közintézményeit ellássa egészséges, jó minőségű és megfelelő mennyiségű ivóvízzel, és az ehhez szükséges infrastruktúrát kialakítsa. Ezek a következők: vízkivé- tel (vízkivételi kutak kialakítása és gépészettel ellátása), víztisztítás (az előírt vízminőségi paraméterek biztosítása), vízszétosztás és tárolás (elosztóhálózat a szerelvényeivel és a fogyasztói bekötési lehető- ségekkel, közkifolyós vízvételezési lehetőségek kialakítása, tűzcsapok elhelyezése a szabványnak megfelelően, tárolók, gépészeti berendezések, stb megépítésével.) A vízmű elkészülte után a társulat megszűnt és átadta a művet az üzemeltetőnek. A vízmű társulatok első tíz éves tevékenysége során több mint 831 társulat alakult meg. Közel 26 200 km vízvezeték hálózatot építettek meg és 1960 vízmű épült meg. A vízelosztó hálózatokon mintegy 3 660 000 főhöz jutott el a vezetékes ivóvíz [ 3] . 4. 2. A vízmű társulatok eredményei az ADUVIZIG területén Az Alsó-Dunavölgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Társulati Törzskönyve alapján, a terü- letükön az első Vízi közmű társulat 1961. augusztus 28-án, Ordason alakult meg. A törzskönyv alapján a „Társulati törzsszáma: 10. A társulat ügyvezetője: Taba Miklós, ügyvezető helyettese: Németh Sándor volt. Az igazgatóbizottság tagja Suhajda Péterné, a felügyeleti bizottság tagjai a következők voltak: Szatmári Antal, Pintér Gábor, Szilánszki Béláné. A társulat felügyeleti szervei az ADUVIZIG Baja, és Községi Tanács Vb. Ordas. A társulat feladata a Társulat alapszabálya 2 §-a alapján: Ordas község lakosságának egészséges ivóvízzel történő ellátása céljából a Dózsa György úti artézi kútból 2,2 km hosszú fővezetéken elhelyezett 12 db vízkivételi kúttal és 7 db tűzcsappal, hydrofórházzal és beépített nyomásfokozó szivattyúval.”[1] A társulatot 1980. december 9-én számolták fel, eszerint elkészült a település vízellátását szolgáló infrastruktúra. A vízműrendszert és hálózatot üzemeltetésre átadták az üzemeltető vállalatnak. Az 1. számú ábrán látható a Vízügyi Igazgatóság területén elhelyezkedett vízi közmű társaságok helyszínrajzi elrendezése. Az 1. számú táblázatban van feltüntetve a társulatok néhány jellemző adata (alapítás és megszűnés időpontja, az ügyvezető neve, a megépült vezetékek hossza és a beruházási költség). A táblázatból megállapítható, hogy a vizsgált időszakban megépített vízvezeték hossza 702, 11 km, az elkészített csatorna hossza mindössze 5,4 km. Itt jegyzem meg, hogy ebben az időszakban „nyílt ki a közműolló”, amikor a szennyvízcsatorna építése elmaradt a vízellátó hálózatétól. A táblá- zatban szereplő társulatok beruházási költsége vízellátó hálózat esetén 462774 e Ft, csatornahálózatnál 63499 ezer forint volt. Külön érdemes vizsgálni a 2. számú ábrát, ahol a beruházási összköltség százalékában van feltüntetve az egyes társulati beruházás költsége. Ezen az ábrán, nyomon követhető az évek során bekövetkező infláció növekedése, valamint az 1980-as években az ivóvízminőséggel szemben támasztott követelmények betartásához szükséges financiálitás.(A 0%-hoz nem találtam a törzskönyvben adatokat.) A szennyvízcsatornázás elmaradásával, a felszín alatti vízbázisok védelme érdekében a vízmű társulatok mellett kezdtek alakulni a csatornamű társulatok, ahol a szennyvíz csatornahálózatok kiépítése volt a cél. Az első csatornamű társulat Kalocsán az 1960-as évek közepén, majd 1977-ben Bácsalmáson alakultak meg.
