A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

15. szekció: A magyar vízgazdálkodás története - Bogáth Jenő (Dunaújvárosi Vizi Társulat): 40 éves a Dunaújvárosi Vizi Társulat

1 40 ÉVES A DUNAÚJVÁROSI VIZI TÁRSULAT Bogáth Jenő Dunaújvárosi Vizi Társulat Előzmények: Az 1957. évi 48-as számú törvény erejű rendelet alapján újból megindultak a vízi társulatok

szervezései. Felismerte az akkori kormányzat, hogy a helyi jelentőségű vizek, vízi

létesítmények üzemeltetését, felújítását társulati úton célszerű megoldani. Az újjászerveződést

a közben megjelent 1965. évi XXIII. tvr. és ennek végrehajtására kiadott 25/1965(XI.28)

számú kormány rendelet szabályozta. Ezen rendeletek alapján 1970. január 7-én alakult meg a

Dunaújvárosi Vízi Társulat. A társulat megalakulásakor a területe 116575 kh. volt .(67135 ha) A társulat kezelésébe 157 km vízfolyás került, melyet a Vízügyi Igazgató adott át. A szervező bizottság felmérése alapján, ezek jókarba-helyezéséhez mintegy 600 ezer m3

földmunkát kell végezni és kb. 60 műtárgyat –hidat, átereszt – kell építeni. A jókarbahelyezési munkák becsült költsége (1970-ben ) 18,5 millió forint. Az elképzelések szerint

ezen munkák hét év alatt végezhetőek el. A folyamatos fenntartásra 1,6 millió forintot kell ez

idő alatt fordítani. A munka végrehajtásához szükséges gépek és felszerelések beszerzési

értéke 1 millió forint. Tehát a társulat megalakulásakor hét évre tervezte az alakuló közgyűlés a kezelésébe vett vízfolyások felújítását. Kik voltak a társulat tagjai? A működési területen gazdálkodó mezőgazdasági nagyüzemek. A területen 21 termelő

szövetkezet, 4 állami gazdaság, 1 állami erdőgazdaság működött. A szervezés során 10

termelő szövetkezet és 1 állami gazdaság írta alá a belépési nyilatkozatot és ők a működési

terület 56%-át képviselték. Milyen források álltak rendelkezésre? Természetesen, az érdekeltségi díj (10 Ft/kh) és igényelni lehetett állami támogatást. A

terveket a társulat elkészítette, engedélyeztette majd a megfelelő hatóságok (Megyei Tanács,

Vízügyi Igazgatóság) jóváhagyták a beruházást. Ezek a felújítások csatlakoztak a terület vízgazdálkodását szabályozó elképzelésekhez. Ha a

befogadó nem volt rendben, akkor nem kapott létesítési engedélyt a felújítás. A kezdeti időben a mezőgazdasági nagyüzemek által felállított igényeknek kellett megfelelni.

Erre az időszakra az volt a jellemző, hogy a kivitelezésért nem a munkát végző „kilincselt”

hanem a beruházók keresték fel a kivitelezést végzőket, és így jött létre a szerződés. Mivel a

társulat rövid idő alatt felfejlesztette kivitelezői kapacitását, a meliorációs munkák végzésére

alkalmassá vált. A társulat létszáma az első 10 évben év L

étszám fő év L

étszám fő 1970 5 1976 91 1971 10 1977 104 1972 43 1978 133 1973 47 1979 144 1974 55 1980 165 1975 70