A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

14. szekció: Vizes élőhelyek védelme - Dr. Varga György (VÍZ-SZK Mérnökszakértői Kft.): Hegy- és dombvidéki kisvízfolyások jó ökológiai állapotának és potenciáljának kialakítása, valamint megőrzése

3 2009. év - Ez a harmadik változat elfogult és kellően át nem gondolt. - Lényegében semmiféle terület használati, gazdálkodási, gazdasági, vízrendezési, vízkárelhárítási, vízgyűjtő-gazdálkodási szempontot nem vettek figyelembe. - Pontatlan, a gyakorlatban nem alkalmazható, nincs összhangban az érvényes

jogszabályokkal. - Figyelembe kell venni a meder mértékadó vízhozamra vonatkozó vízszállító

képességének és a karbantarthatóság biztosítását. - A nyomvonal változatossága minden esetben tulajdonjogi kérdés. Ez egy adottság,

amihez alkalmazkodni kell, a tervező és a fenntartó sincs döntési helyzetben. - A mederanyag változatosság „tervezése” értelmetlen. - A megfogalmazott elvek betartásához társadalmi egyeztetésre van szükség. - A vízgyűjtő területen a művelési ág változtatása problémás. Ezt a tulajdonosok sok

esetben úgy módosítják, hogy a pályázatoknak megfeleljen. - Különbséget kell tenni kül- és belterület között. - A rendezési elv olyan vízfolyás szakaszokra legyen érvényes, ahol természetes

állapotban van a meder. - A hidak alatti szilárd burkolat faanyagú eltakarása megengedhetetlen. - Hogyan lehet a fenntartó sáv szerepét minimalizálni? - Mik a gyomosító fajok? - Az anyag szélsőséges, elfogult. 2010. év Természetvédelmi szakértő: kezdettől fogva hátráltatták a szabvány elkészítését.

Felülkerekedtek a Testület elfogulatlan és jószándékú törekvésein. EU által is megkövetelt

irányváltásra van szükség a természeti környezetünk kezelése terén. 5. MÉRNÖKI MUNKA ÉS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A 6-ban Dr. Juhász József professzor elemezte a mérnöki munka és a környezetvédelem, a

környezetgazdálkodás szemléletbeli különbségeit. Ez jelen dolgozat témáját is érinti, pl. a

következő idézetekkel bizonyítva: - A mai Magyarországon nem találunk sem „érintetlen”, sem „természetközeli” állapotot,

hiszen az ország döntő területén haszonelvű mezőgazdálkodás, állattartás és

erdőgazdálkodás folyik. - Tudomásul kell venni a környezetvédelemben is a helyi és az országos hatások közötti

különbséget, valamint azt a tényt, hogy a környezet védelmében fellépő mozgalmaknak

nincs felelősségük. - Hazánkban sok, a nemzetgazdaság fejlesztését szolgáló mérnöki munkát nehezítettek

meg a zöld mozgalmak. Ugyanakkor olyan, valóban égető gondok (felsorolás) mellett

halkan elosonnak.