A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

14. szekció: Vizes élőhelyek védelme - Dr. Varga György (VÍZ-SZK Mérnökszakértői Kft.): Hegy- és dombvidéki kisvízfolyások jó ökológiai állapotának és potenciáljának kialakítása, valamint megőrzése

4 6. EGY REFERENCIAHELY KÍSÉRLET Lehetőségem volt egy dombvidéki belterületi kisvízfolyás-szakasz rendezésének vízjogi

létesítési engedélyezési dokumentációjában a jó ökológiai állapot és potenciál kialakításának,

valamint megőrzésének megtervezésére. A vízfolyás alsó szakaszának medre sűrűn benőtt, részben tájidegen fajokkal. A kétoldali,

partélen kívüli fenntartási sáv helye szintén benőtt vagy kerítéssel beépített. A folyamatos

utánpótlású kisvízben értékes halfajok találhatók. A hidrológiai számítások elvégzése után a medret a 4 alapján Q

2%

–os vízhozamra, a híd

alatti szelvényt pedig Q

1%-osra méreteztem. A tervben a következő műszaki meghatározások

szerepeltek: a) A fenéken és a rézsűn 1,0 m magasságban a fákat és a tuskókat el kell távolítani. b) Az a) pont szerinti szelvényt betonba rakott terméskővel kell burkolni, mivel a Q

2%-os vízhozamnál v = 2,7-4,4 m/s vízsebesség keletkezik! c) Az a) szelvény feletti rézsűkön a csupasz fatörzsek csak a folyási irányba állva (sorban)

maradhatnak meg. A Q

2% szelvényébe belógó ágakat időnként le kell vágni és

eltávolítani. d) A régi beton fenéklépcsőket mind el kell bontani, mert felettük a szelvény nem

elegendő a Q

2% vízhozam elvezetésére, a kétoldali töltés építésére pedig nincsen hely. e) Az elbontott fenéklépcsők helyett keresztirányú bordákat kell építeni, szárazon rakott

kőgörgetegekből. Rajtuk váltakozó oldalon nyílások lesznek. f) A jogszabályban előírt kétoldali fenntartó sávot ki kell alakítani 5. A nem állami

tulajdonú vízfolyáson az előírt sáv 3 m. g) A hidak alatti fenékszinteket süllyeszteni kell és betonba rakott terméskő burkolatot

építeni. h) Az e) pontban leírt bordák hatására 10-30 cm magas kis „tavak” keletkeznek. Így a

halak élni és vándorolni tudnak. A környezetvédelmi megbízó a munkát leállította a leírtak szóbeli tájékoztatása után, mielőtt

a tervdokumentációt látta volna, főleg az a)-c) pontokban leírtak miatt. A megbízó kívánságát csak az emberi életet és vagyont veszélyeztető állapot

fennmaradásával, a vonatkozó jogszabályok megsértésével lehetett volna teljesíteni.

Nyilvánvaló, hogy egy ilyen dokumentáció nem kapott volna vízjogi létesítési engedélyt. Egy

mérnök kamarai jogosultságú tervező pedig nem adhatta volna ki a dokumentációt.