A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

13. szekció: Számítógépes modellek alkalmazása a vízgazdálkodásban - Keve Gábor (ADUKÖVIZIG) - Dr. Nováky Béla (SZIE): Klímaváltozás hatásának vizsgálata a Bácsbokodi-Kígyós csatorna vízgyűjtőjén Budyko modell alkalmazásával

KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA A BÁCSBOKODIKÍGYÓS CSATORNA VÍZGYŰJTŐJÉN BUDYKO

1 MODELL ALKALMAZÁSÁVAL Keve Gábor – Dr. Nováky Béla A Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (VKKI) megbízásából munkacsoport

alakult a globális felmelegedésből eredő klímaváltozás vízkészletekre gyakorolt hatását

számszerűsíteni képes módszertan kidolgozására. A munkacsoport nem vizsgálta a

klímaváltozási koncepció helyességét, hanem a tudományterület kutatói által végzett

vizsgálatok eredményeit elfogadta. Ezért feladatául tűzte ki, hogy  áttekinti és értékeli az éghajlatváltozás hatásainak vizsgálatára alkalmas hazai és

nemzetközi irodalomból ismert, könnyen elérhető modelleket,  a modellek áttekintő értékelése alapján kiválasztja azt a néhány modellt, amelyekkel egy adott vízgyűjtőre részletesebben is elvégzi a modellezést a jelen állapotra és az éghajlat

adott változást feltételezve, hogy azok összehasonlítása alapján dönteni lehessen a szélesebb

körben hatásvizsgálatra javasolt modellről vagy modellekről. 1. A modellek 1.1 A modellek rendszerezése Az áttekintett modelleket az 1. ábra foglalja össze. Hierarchikus felépítésüknek megfelelően a rendszerbe foglalt modellek élén adott vízgyűjtő átlagos évi vízháztartási mérlegen alapuló

éghajlat-lefolyás modell szerepel. Adott vízgyűjtőre (a vízgyűjtő adott kifolyási szelvényére)

sokévi átlagban felírt P = R + E (1) vízháztartási (vízmérleg) egyenlet, ahol P, R és E a vízgyűjtő sokévi átlagos csapadéka,

lefolyása és párolgása. Az egyenlet azt fejezi ki, hogy  évi átlagban a vízgyűjtőre hulló csapadékmennyiség teljes egésze elhagyja a vízgyűjtőt,  a vízgyűjtőről való távozás kétféle úton lehetséges: lefolyással és párolgással. A távozó csapadék megoszlása (particionálása) a lefolyás és a párolgás között függ az

éghajlattól, és a térszíni adottságoktól (domborzat, geológia, talaj, területhasználat). Az (1) egyenlet szerint felírt vízháztartási egyenlet a vízháztartás (vízháztartási mérleg) szerkezetét

fejezi ki. 1 Mikhail Ivanovich Budyko (

Михаил Иванов

ич Будыко

) (1920. január 20.

– 2001. december 10.) orosz klímatológus, egyike a fizikai időjárástan megalapítinak. Úttöröként tanulmányozta a

Föld egészének éghajlatát. Egyszerű fizikai egyensúlyi egyenletet használva a napsugárzás födi

elnyelődése és a vi

sszaverődése között (hőenergia modellel) számította a Föld hőmérsékletét.

1942ben Leningrádban diplomázott fizikusként. Matematikai és Fizikai tudományokból doktorált

1951ben. 1954ig igazgatóhelyettes volt a Leningrádi Geofizikai Obszervatóriumban. 1972ig ugyanitt igazgató, majd 1975ig a Fizikai Klímatológiai csoport vezetője volt. 1975ben nevezték

ki a Klímaváltozást Kutató Csoport igazgatójának a Szentpétervári Állami Hidrológiai Intézetnél,

ahol 2000ig dolgozott. 1956ban jelent meg „A Föld felszí

nének hőegyensúlya” című

tudományos könyve, mely a klímatológiát minőségi tudományból mennyiségi fizikai tudománnyá

változtatta.. Új fizikai módszerei a hőegyensúlyon alapultak, amit világszerte hamar átvettek a

szakemberek. 1963ban Budyko irányította egy a Föld hőegyensúlyának összetevőit bemutató atlasz szerkesztését is.

(

http://en.wikipedia.org/wiki/Mikhail_Budyko

)