A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

11. szekció: Vízügyi kommunikáció - Zsebők Lajos (FEJÉRVÍZ): Mit tehetünk csapvíz ügyben?

2 2. Miért tartják rossznak a csapvizet? Problémacsoportok kijelölése 2.1. A fogyasztók saját tapasztalatai nem elsősorban határértékekhez, illetve

azok túllépéséhez, hanem ízhez, szaghoz, áttetszőséghez,

hőmérséklethez kötődnek (no meg az a jó, amit megszoktak, még ha rossz

is). Egy saját nem reprezentatív felmérés szerint: A vízminőség összetevőinek fontossága

egyéb

1%

keménység

10%

hőmérséklet

2%

klórtartalom

13%

áttetszőség

29%

íz

45% Itt rendkívül figyelemreméltónak találom azt a körülményt, hogy a

tömbházakban, és ott, ahol nagy a belső hálózat, viszonylag magas a hőmérséklet és lassú a vízáramlás, bekövetkezik egy másodlagos

vízminőségromlás, és a csapból valóban rosszabb minőségű víz folyik,

mint amilyet valójában szolgáltatunk. Ezt alátámasztják a párban,

(közterületen és a csapon) vett mintáink vizsgálati eredményeinek

különbözősége. Szinte mindig: kint jó, bent rossz. És természetesen az is lehet oka a rossz véleményeknek, ha valóban

rossz a vízminőség. Ennek egyik része lehet kényszerű adottság, de

bizony lehet oka az is, hogy a szolgáltató a vízkezelésnél, fertőtlenítésnél,

az elosztó rendszerek tisztító karbantartásánál mulasztásokat követ el. 2. 2. A médiában megjelenő hírek, mégha csupán a vízminőség javító

programmal foglalkoznak, akkor is van egy olyan hatásuk, hogy „nincs