A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

11. szekció: Vízügyi kommunikáció - Zsebők Lajos (FEJÉRVÍZ): Mit tehetünk csapvíz ügyben?

1 MIT TEHETÜNK CSAPVÍZ ÜGYBEN? Zsebők Lajos FEJÉRVÍZ ZRt. Előző konferenciák előadásain már foglalkoztam a kérdéskörrel, most arra

vállalkozom, hogy mögénézek, elemzem a helyzetet, és lehetséges célokat,

üzeneteket, módszereket, rendelek hozzá. Tartalmi vázlat: 1. A problémakör lényege 2. Miért tartják rossznak a csapvizet? Problémacsoportok kijelölése 3. Korlátok és lehetőségek, érdekek és erőforrások, kommunikációs célok 4. Célcsoportok sajátos körülhatárolása 5. A lehetséges üzenetek problémacsoportonként 6. Kommunikációs módszerek célcsoportonként 7. A kommunikáció önmagában kevés 1. A problémakör lényege 2001-ig országos érvénnyel mondhattuk, hogy a víz mindenhol iható, néhány

időszakos, vagy lokális vízminőségromlástól eltekintve. A szigorúbb határértékek

bevezetése óta a fogyasztók 30%-a kifogásolható minőségű ivóvizet kap, noha a

vízminőség nem romlott, hanem inkább javult. Én így most csak a lakosság 70 % - ához eljuttatott csapvízről tudok beszélni. (A 30 %-hoz annyit, hogy meggyőződésem, az ágazat és a vízszolgáltatók érdeke minden eszközzel támogatni

a vízminőség javító programot, hiszen lényegében külső erőforrások bevonásával tud javulni a szolgáltatásminőség.) A probléma lényege számunkra abban rejlik, hogy ott is rossz a vélemény a

csapvízről, ahol nincs semmiféle ivóvíz-minőségi gond. Az emberek ha tehetik, már

alig isznak csapvizet. A csapvízről alaptalanul alkotott rossz vélemény hátránya nem

az értékesítés mennyiségének a csökkenésében jelentkezik, hanem rávetül az egész

szolgáltatásra