A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
10. szekció: Vízépítés - Sali Emil - Szakai Ákos (FÖMTERV Zrt.): A Budai Duna-parti főgyűjtőcsatorna tervezése és építése
8 bevezetéseket a jelenlegi viszonylag koncentrált bevezetés helyett decentralizáljuk, akkor mindenhová árvízvédelmi zsilipet és átemelést lehetővé tevő műtárgyat is kell építeni, hiszen nem cél, hogy a várost a közcsatorna közvetítésével öntse el a Duna. Talán egyedül a szennyvíztisztító üzemeltetési költsége csökkenne. f. Elválasztott rendszer esetén szennyvíztisztító telep „védhető” az árhullámoktól. Való igaz, hogy a szennyvíztisztító telepnek „nem tesz jót”, ha elárasztjuk csapadékvízzel, de ennek a veszélye a meglévő és tervezett szennyvíztisztító telepeknél nem is áll fenn, hiszen ezek tervezésénél és megvalósításánál kezelték ezt a kérdést. Talán valóban jobb lenne, ha csak szárazidei szennyvízre kellene méretezni a telepet, de a csapadékvíz kezelésére létesített (létesülő) műtárgyak egyébként is léteznek a tisztító telepen, hiszen általánosságban hozzátartoznak a technológiához (finom rács, homokfogó, előülepítő). Ezek olyan párhuzamosan kiépített műtárgyak, amelyek csak időszakosan üzemelnek, akkor ha bizonyos vízhozamot meghalad a szennyvíztisztító telepre jutó vízmennyiség. Ezzel szemben nem elhanyagolható előnye a meglévő rendszernek, hogy a szennyvíztisztító telepre jutó keverékvizek jelentős hányada a teljes tisztítási folyamaton átesik. Ha a decentralizált csapadékvíz bevezetés elvét követnénk, akkor a bevezetési pontok előtt csak korlátozott lehetőségeink lennének a helybiztosítás kielégíthetőségének hiányában, ráadásul kérdés lehet az átemelés és sodorvonali bevezetés lehetősége. g. A csapadékvíz önálló kezelése más jellegű technológiát (kevesebbet, többet) igényel. Ez önmagában igaz, de az elvezetett csapadékvíz minőségi jellemzői egy adott árhullám során is lényegesen változnak. Az árhullám kezdeti szakaszában a csapadékvíz lényegesen szennyezettebb, azaz lökésszerű a szennyezőanyag terhelés. A szennyezőanyagok többsége mechanikai kezeléssel lényegesen csökkenthető, de elválasztott rendszer esetén kérdés, hogy milyen technológiát és milyen vízmennyiségre kell biztosítani. h. Az elválasztott rendszer rugalmasabban teremti meg a területfejlesztés lehetőségét. Ez Budapesten nem az egyesített rendszerrel csatornázott területek problémája, hanem az elválasztott rendszerrel csatornázott peremkerületeké. Természetesen vannak kivételek, de az egyesített rendszerrel csatornázott területek többségénél bármilyen városrendezési beavatkozás vagy fejlesztés következtében szinte soha nem növekszik sem a fedettség és az ellátandó népesség száma. Még ötven éves távlaton belül sem várható, hogy azok a pl. V. kerületi rendszerek ne felelnének meg kapacitás szempontjából amelyek 1970-ben elláttak több mint 62000 főt és ma csupán kb. 28000 főt. i. Az elválasztott rendszerű csapadékcsatornából az elvezetett csapadékvíz közvetlenül bevezethető a befogadóba. Ez csak akkor igaz, ha abban a téves álomban ringatjuk magunkat, hogy az elvezetett csapadékvíz tiszta. A csapadékvíz befogadóba vezethetősége okozza a legnagyobb dilemmát. A csapadékvíz szennyezettségére vonatkozóan sajnos alig van mért adat. Azt szinte bizonyosnak vehetjük, hogy ha netán ma még megengedné a környezetvédelmi hatóság, hogy elválasztott rendszerből csapadékvizet a Dunába juttassunk kezelés nélkül, az Ráckevei (Soroksári)-Duna vonatkozásában ez már ma sem igaz. A környezetvédelmi előírások
