A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
10. szekció: Vízépítés - Sali Emil - Szakai Ákos (FÖMTERV Zrt.): A Budai Duna-parti főgyűjtőcsatorna tervezése és építése
9 szigorodása szinte állandó folyamat. A mai előírások szerint egyesített rendszerből csak háromszoros hígítás felett vezethető csapadékvíz (keverékvíz) a Dunába. Nem kizárt, hogy 510-15 év távlatában csak ötszörös, vagy hétszeres hígítás feletti vízmennyiség lesz megengedett. Ezen előírás kielégítésére szintén nem egyedüli és üdvözítő megoldás az egyesített rendszer felszámolása, hanem műszaki-gazdasági-környezeti elemzés alapján kell dönteni arról, hogy az előírások szigorodása esetén mi a teendő. Itt kínálkozik természetes megoldásként ismét a lefolyásszabályozás (tározás, vízkormányzás, mélyvezetés stb.). j. Elválasztott rendszer esetén a csapadékvíz egyenletesebben terheli a Dunát. A Duna terhelésének egyenletessége, azaz, hogy a csapadékvizek ne a jelenlegi 8-10 koncentrált helyen jussanak a befogadóba, hanem ennél jóval több helyen. Ez elég abszurd felvetés, ha figyelembe vesszük, hogy a Duna vízhozamainak tartósságát (az átlagos vízhozam kb. 2300 m 3 /s) és ehhez viszonyítjuk az összes meglévő (Dunát elérő) főgyűjtő összes vízszállító képességét, amely talán elérheti a 300 m 3 /s értéket. Mindez alig több mint 10%-a a Duna vízhozamának. Ezek után szinte közömbös, hogy ezt 10 vagy 30 helyen vezetjük a befogadóba. Sőt, egyértelműen hátrányos, hogy a jövőben 30 helyen kell olajfogót, homokfogót üzemeltetni stb. Ha már megvizsgáltuk az egyesített és elválasztott rendszer melletti érveket, ellenérveket, próbáljuk meg végiggondolni, hogy milyen módon, mennyi idő alatt és mennyiért lehet megoldani a szétválasztást, hiszen Budapest esetében a több mint 2000 km hosszúságú egyesített rendszerű törzscsatorna (bekötésekkel együtt több mint 3000 km) átalakítását kellene megoldani elválasztott rendszerűvé. a) A meglévő egyesített rendszerű csatornákból lesz jellemzően a csapadékcsatorna és ezért teljesen új szennyvízelvezető hálózatot kell kiépíteni. Ebben az esetben a meglévő egyesített rendszerű hálózatról le kell választani a szennyvizeket és egy újonnan kiépítendő (szennyvíz) csatornára átkötni. Általánosságban kimondható, hogy az új rendszer a meglévő egyesített rendszerű hálózathoz képest kisebb szelvényméretekkel építhető meg, de nagyobb lejtésekkel és nagyobb mélységgel kell számolni (a kisebb szelvényméret nagyobb lejtéssel tudja csak a megfelelő sebességet biztosítani a hálózatban). A várható szelvényméret-tartomány 300-2000 mm közöttire tehető, természetesen túlnyomórészt (kb. 90%) a kisebb méretek (300-800 mm) építendők, viszont ezeknél 1,5-5‰ lejtéstartománnyal kell számolni. A nagyobb lejtés miatt a hálózat a jelenlegihez képest lényegesen mélyebbre kerül, különösen amiatt is, hogy a meglévő egyesített rendszerű csatorna „árnyékoló” hatása miatt az indítási mélység általában nagyobb az új hálózatnál (általában azzal célszerű számolni, hogy az új házi bekötések a meglévő csatorna alatt köthetők csak a szennyvízcsatornára, ettől eltérés ott lehet csak, ahol a meglévő csatorna felett 2-3 m-t meghaladó takarás van. Az igaz viszont, hogy a szennyvizet „egyszerűbb” gyakran átemelni, de persze ennek is vannak mennyiségi korlátai. Tudomásul kell venni azt is, hogy az egyesített rendszerrel csatornázott területeken falsíktól-falsíkig nagyon sűrű közműhelyzet valószínűsíthető, azaz az új hálózat kiépítése nagyon sok közműkiváltással (főként víz- és gázvezeték) valósítható csak meg, de még ezzel együtt sem lesz tartható nagyon sok esetben a szabványban előírt védőtávolság. A belváros nagyon sok utcájának a szabályozási szélessége 10-12 m, ezekben egy új csatornát építeni nem túl egyszerű feladat. Ugyancsak nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a szétválasztás igazán nehéz feladatát nem közterületen kell elvégezni, hanem sok esetben magántulajdonú ingatlanon (épület, udvar) belül. b) A meglévő egyesített rendszerű csatornákból lesz jellemzően szennyvízcsatorna és teljesen új csapadékvíz-elvezető rendszert kell kiépíteni.
