A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
2. szekció: Hajóutak fenntartása, a Folyami Információs Rendszer bevezetése - Dr. Kovács Péter - Dr. Vasvári Vilmos - Szakács Zsuzsanna (KDVKÖVIZIG): Az RQ-24 típusú radaros vízhozammérő berendezés Ipoly-Balassagyarmat állomáson végzett próbaüzemének tapasztalatai
1 Az RQ-24 típusú radaros vízhozammérő berendezés IpolyBalassagyarmat állomáson végzett próbaüzemének tapasztalatai Dr. Kovács Péter – Dr. Vasvári Vilmos – Szakács Zsuzsanna KDVKÖVIZIG 1. Bevezetés A vízhozam a vízfolyások vízjárása jellemzésének egyik legfontosabb paramétere, míg mérése a vízrajzi szolgálat alapfeladatai közé tartozik. A vízhozam mérése a vízfolyás nagyságától függően számos különböző módszerrel, eszközzel elvégezhető. Eltekintve a jelzőanyaggal, hígulásos módszerrel végzett vízhozamméréstől, valamennyi módszer lényegében a folytonossági egyenleten alapul, vagyis szükség van mind a nedvesített keresztszelvény, mind a szelvény középsebesség ismeretére.(V. Nagy et al., 1987) Ezeknek a paramétereknek a meghatározása a legtöbb mérési módszer esetében helyszíni méréseket, terepi munkát igényel, emiatt az aktuális vízhozam adatok távjelzése – különösen nagyobb vízfolyások esetében – meglehetősen nehézkes feladat. Erre a problémára a magyar vízrajzi szolgálatban jelenleg a vízállás-vízhozam görbe napi szinten történő alkalmazása jelenti a megoldást, de Ausztriában és Németországban radaros vízhozammérő berendezéseket is használnak ilyen célokra. Ez a módszer az áramlási sebesség és a vízszint folyamatos mérését teszi lehetővé és automatikusan számítja a felszíni vízfolyás vízhozamát. Ezek az értékek, mivel elektronikusan kerülnek észlelésre, már távjelezhetők, így a mérőhelytől távol is tájékozódhatunk a vízhozamok aktuális értékeiről. Hazánkban ez idáig még nem volt példa ilyen radaros műszer alkalmazására, ezért az osztrák gyártó SOMMER Mess-Systemtechnik GmbH & Co KG. a magyarországi forgalmazó KULTECH Mérnöki Tanácsadó és Kereskedelmi Kft. közreműködésével tesztelés céljára a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság rendelkezésére bocsátott egy RQ-24 típusú radaros vízhozammérő berendezést. A mérés helyszíne az Ipoly balassagyarmati mérőszelvénye volt, ahol a közúti hídra szerelve 2008. októbere és 2009. májusa között gyűjtött adatokat a műszer. A dolgozat a több mint fél éves próbaüzem alkalmával szerzett üzemeltetési tapasztalatokat és mérési eredményeket mutatja be azzal a céllal, hogy a berendezést a későbbiekben a magyar vízrajzi szolgálatban esetlegesen egyéb helyszíneken is alkalmazni lehessen. 2. Az Ipoly-vízgyűjtő földrajzi viszonyainak bemutatása A radaros vízhozammérő berendezés üzemelési tapasztalatainak megfelelő kiértékeléséhez meg kell ismerkedni a mért vízfolyás, az Ipoly vízjárási viszonyaival, vízgyűjtőterületének természetföldrajzi és hidrológiai jellemzőivel is. Az Ipoly vízgyűjtőterületének kiterjedése 5108 km2, melyen megközelítőleg kétharmad-egyharmad arányban osztozik Szlovákia és Magyarország (1. ábra). A folyó Szlovákiában, a Vepor-hegységben ered, majd déli irányba folyva éri el a Losonci-medencét. Kálnó (Kalinovo) térségében dél-nyugati irányba fordul és Ipolytarnócnál lép be Magyarországra. Innentől – néhány szlovák nemzeti szakasz kivételével – a szlovák-magyar határon folytatja útját. Szécsénynél nyugat felé kanyarodik, majd mintegy 100 km megtétele
