A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

9. szekció: Csatornázás, szennyvízelvezetés és -tisztítás - Kassai Zsófia (Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.): Anoxikus terekben lejátszódó folyamatok modellezése NUR teszttel

2 oxigén hiányában a mikroorganizmusok a nitrátot hasznosítják elektron akceptorként, ezzel egy időben pedig a szennyvízben található könnyen bontható, illetve a hidrolízissel keletkező

szerves anyagot bontják le. A nitrát csökkenés sebessége utal a könnyen bontható, illetve a

hidrolízissel keletkező szerves anyag felhasználásának mértékére. 1. ábra: Nitrát koncentráció változása a kísérlet során, az idő függvényében (Ekama et al., 1986) Az 1. ábrán látható, hogy a nitrát csökkenés közel lineáris, vagyis a denitrifikációs sebesség

állandó, ami annak tudható be, hogy a könnyen bontható szerves anyag mennyisége elegendő

ahhoz, hogy a heterotróf mikroorganizmusok szaporodási sebessége maximális legyen. Ahogy elfogy a könnyen bontható szerves anyag, a denitrifikáció sebessége csökken, ekkor

egy laposabb egyenest kapunk (a hidrolízisből származó könnyen bontható szerves anyag

hasznosítása szerint). Ennek segítségével az eleveniszaphoz adott könnyen bontható szerves

anyag (S

s

) számítható a következő képlet szerint: S

s = 2,86/(1-f

cv

Y

h

)*∆

1

NO

3

*(V

ww

+V

m1

)/V

ww [mgKOI/l] ahol: f

cv

: a KOI/VSS arány Y

h

: szaporodási hozam [mgVSS/mgKOI] ∆

1

NO

3

: nitrát mennyiség változása [mgNO

3-N/l] V

ww

: szennyvíz térfogata [ml] V

m1

: eleveniszap térfogata [ml] A képletben az 1/(1-f

cv

Y

h

) tag az elfogyasztott KOI és a szintézis során hasznosított oxigén

kapcsolatát írja le. Sztöchiometriailag kimutatható, hogy a nitrát kapacitása elektron