A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

9. szekció: Csatornázás, szennyvízelvezetés és -tisztítás - Kassai Zsófia (Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.): Anoxikus terekben lejátszódó folyamatok modellezése NUR teszttel

3 akceptorként 2,86-szorosa az oxigénének (van Haandel et al., 1981 hivatkozva Ekama et al., 1986 által). Ezért a képletben a 2,86/(1-f

cv

Y

h

) tag szerepel. Elfogadva, hogy Y

h = 0,45 mgVSS/mgKOI és hogy f

cv = 1,48 mgKOI/mgVSS, a képlet az

alábbi formára egyszerűsödik: S

s = 8,6*∆

1

NO

3

*(V

ww

+V

m1

)/V

ww [mgKOI/l] A kísérlet megkezdése előtt figyelmet kell fordítani a következőkre: - Az eleveniszapnak az endogén légzés állapotában kell lennie, vagyis nem lehet benne hasznosítható szubsztrát. - Biztosítani kell a szennyvíz hozzáadása előtt az anoxikus állapotot, illetve figyelni kell,

hogy a kísérlet során a keverés ne oldjon be oxigént. Kísérletek Kétféle kísérletet végeztünk. Az első esetben az eleveniszaphoz műszennyvizet (csapvíz,

acetát és növényi tápoldat elegyét) adtunk, hogy megnézzük, a tapasztalati képlet alapján

számolt KOI frakció megegyezik-e a beadagolt könnyen bontható szerves anyag

mennyiséggel. Ilyen módszerrel vizsgáltuk az iszapot 60 mgKOI/l és 100 mgKOI/l-es adagolt koncentrációval, illetve acetát hozzáadása nélkül. Az utóbbinak az volt a célja, hogy az iszap

viselkedését endogén körülmények között is megvizsgáljuk. A kísérletek másik csoportját előülepített, vegyszerrel kezelt (előkicsapás) illetve nyers szennyvízzel végeztük. Ezzel célunk az volt, hogy megismerjük az előülepített szennyvízben

található, a denitrifikálók által hasznosítható könnyen bontható szerves anyag mennyiségét,

másrészt pedig arra voltunk kíváncsiak, hogy az előülepítő előtt történő vas(III)-klorid adagolás milyen hatással van a szerves anyag mennyiségére, és ezáltal a denitrifikáció

hatásfokára. Az adagolt nitrát mennyiséget egységesen minden kísérletnél 25 mgNO

3-N/l-nek választottuk,

mivel fontos, hogy a nitrát ne fogyjon el a kísérlet vége előtt. Az eredeti cikkhez képest

azonban csak 135 percig végeztük a kísérletet, mivel a telepen az anoxikus zónában ennél

többet semmi esetben sem tölt a szennyvíz. Az elkeveredés pillanata volt a kísérlet kezdete,

innentől kezdve az első fél órában tízpercenként, majd negyedóránként vettük a mintákat. A

vett mintákat először redős szűrőn, majd 0,45 μm-es pórusátmérőjű cellulóz-acetát

membránszűrőn átszűrtük. Spektrofotometriás méréssel mértük a nitrát koncentrációt az MSZ 260-11:1971 szabvány szerint. A kísérletek során felhasznált szennyvízminták KOI-ját az

MSZ ISO 6060:1991 szerint mértük. Eredmények és értékelés Az első műszennyvizes vizsgálatot 2010. február elején végeztük, három párhuzamos

kísérlettel. Az eleveniszapot a kísérlet megkezdése előtt 1-2 órán keresztül lassan kevertük,

hogy a szerves anyag elfogyjon belőle. Mindhárom főzőpohárba 250 ml iszap, 750 ml csapvíz

és pár csepp növényi tápoldat került. Az elsőbe nem került acetát, a másodikba 60 mgKOI/l, a

harmadikba pedig 100 mgKOI/l-nek megfelelő nátrium-acetát került. A szuszpenzió

elkeveredése után mindhárom edénybe 25 mgNO

3-N/l nitrát oldatot adagoltunk, majd a már

ismertetett módon mintákat vettünk. A 2. ábrán a legfelső diagram ábrázolja az acetát nélküli esetet. Látható, hogy van törés a

görbében, azonban a görbék meredeksége közötti különbség csekély, azaz a hosszan tartó