A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

8. szekció: Vízügyi kommunikáció - Csorbák Erika, FETIKÖVIZIG: A FETIKÖVIZIG pr-stratégiája

2.1.3. PR védekezési időszakban A vízügyi téma védekezési időszakban igen kedvelt az újságírók és riporterek körében, mozgalmassága folytán. Igazgatóságunk sajátos helyzetéből adódóan a nyugalmasabb időszakokat vízkár elleni védekezési periódusok tagolják, így begyakorolt, szabályozott rendje van már a tájékoztatási munkának is. Az elmúlt évek nagy Felső-Tisza-i árvizei rendkívüli helyzetet teremtettek nem csak az árvédekezés, hanem a tájékoztatás területén is. Igazgatóságunk a figyelem középpontjába került, ezért még nagyobb jentőséggel bírt, hogy milyen színben jelenik meg az ország közvéleménye előtt. A rendkívüli árvizeknél folyamatos, korrekt tájékoztatással a lakosságban ébredő félelmet, a kialakuló pánikot igyekeztünk megelőzni, elkerülni. Az általunk végzett gyakorlati PR munka során az alábbi "technológiát" működtettük: • Árvízi előrejelzés alapján az érkező árhullámról tavasztól őszig időben értesítettük az ártereken gazdasági tevékenységet végző gazdákat, az üdülőtulajdonosokat az anyagi javak mielőbbi mentése, a keletkező kár minimalizálása céljából. • Folyamatos tájékoztatást adtunk a várható veszélyhelyzetek kialakulásáról, az árhullámok levonulásáról. A helyzetnek megfelelően előfordult, hogy lényegi változásoknál, félreértések, rémhírek megelőzése érdekében naponta több tájékoztatót, sajtóközleményt adtunk ki a média segítségével. • Sajtótájékoztatókat szerveztünk a nagyobb árvízek idején, ahol az ágazat első számú vezetői és igazgató úr tájékoztatták a sajtó munkatársait. A sajtótájékoztatókra igyekeztünk minden esetben sajtóanyagot kiadni. Ezt tettük a célból, hogy az újságíró a tájékoztatót követően rendelkezzen a jegyzetei mellett egy pontos adatokat, fogalmakat és szakmai neveket tartalmazó szakmai összeállítással a témáról. • A média nyilatkozatok adása során figyelemmel kellett lennünk arra, hogy képzett szakembereink képesek legyenek az átlagember szintjén kommunikálni, mert így jutnak el mondanivalóink, üzeneteink az érintettekhez. Az igazgatóság bármely dolgozója nyilatkozhatott a saját kompetenciájába tartozó területről. • A folyamatos publicitásra állandó kapcsolatot építettünk ki a médiák témafelelőseivel, szakújságíróival, ugyanis az árhullám levonulását, jelleggörbéjét mintegy párhuzamosan követi a szenzáció terítésre beállott média érdeklődése, azaz áradás idején élénk az érdeklődés, majd apadási szakaszban az egyre csökken. • Közvetlenül a területet érintő információk eljuttatására igen jó lehetőséget adnak az utóbbi években megnövekedő regionális sugárzású tévék és rádiók, melyekkel közvetlen kapcsolatot alakítottunk ki. Fogadókészek a tőlünk kapott információkra és keresik is rendszeresen az igazgatóságot. Tapasztalatunk, hogy a helyi sugárzó média hallgatottsága megelőzi az országosét. • Az eredményes tájékoztatás érdekében a védelmi törzstől fokozatosan leválasztottuk a tájékoztatási tevékenységet, így zavartalanul, gördülékenyen koncentráltan elégíthettük ki szóban az információs igényeket. • Rendszeresen írásos napi jelentéseket készítettünk az előző 24 óra eseményéről reggelente 9,00 óráig, melyeket közel 40 országos és helyi sajtón kívül egyéb szervezetekhez is eljuttattunk. Ezek a tudósítások tömör, átfogó információt nyújtottak az igazgatósági tevékenységekről. Ha a helyzet súlyossága megkövetelte naponta több tájékoztatót, vagy sajtóközleményt is megjelentettünk, helyesbítés, vagy az éppen aktuális rémhír cáfolása céljából. A tájékoztatóinkat minden alkalommal elhelyeztük a honlapunkon is. • A megjelent írásos, illetve sugárzott sajtóanyag dokumentálása archiválása, elemzése szintén fontos feladatunkat képezte. Szeretnénk az utókor számára az árvízvédekezéssel kapcsolatos dokumentumokat megőrizni. Fotó, illetve minden általunk ismert írásos anyagot CD lemezen is megörökítettünk. 8