A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)
7. szekció: Csatornázás, szennyvízelvezetés és -tisztítás - Szerdahelyi Katalin, Északdunántúli Vízmű Zrt.: Szennyvíztisztítási KEOP pályázatok az ÉDV Zrt-nél
15 értelmetlen kategóriába sorolnám pl. a népesség bizonyos rétegei számának megadását, aktualizálását, egy szám vállalását a projekt végrehajtásának, illetve a fenntartási időszaknak a végére (30 év). Egy szennyvíztisztító telep fejlesztés nincs befolyással a népesség alakulására, ráadásul olyan számok ezek, melyek sem az adott önkormányzatoknál, sem pedig a statisztikai hivataloknál nem állnak rendelkezésre. A módosított Közbeszerzési tv., szabályváltozások 2009. április 1-et követően, ennek várható hatása a KEOP-1.2.0 pályázatok közbeszerzéseire: A közbeszerzési tv. céljai egyértelműen megfogalmazásra kerültek, azonban a módosítás törekvései - miszerint a célok elérését hivatottak az előző változatnál jobban elősegíteni – nem igazán sikerültek. Engem személy szerint különösen aggaszt a projektek sikeres közbeszerzéseit, ezen keresztül a megvalósítását gátló néhány értelmetlen szabály, melyeket kötelező betartani, ugyanakkor a következményekkel is számolnunk kell. A Kbt. támogatja a részekre bontást, ugyanakkor ez a törekvés a KEOP-1.2.0 projektek esetében - ahol nem egyszerűen egy létesítményt kell megvalósítani, hanem a kibocsátási határértékek betartásával kell az új üzemben működni - nem lehetséges. A felelősségvállalás miatt csak fővállalkozó jöhet számításba. A fentieket nem segíti a Kbt. 304. §-a, miszerint a vállalkozó a munka közbeszerzési értékének min. 50%-át saját teljesítésben kell megvalósítania. Meglehetősen speciális feladatokról, anyagokról, berendezésekről lévén szó, ezt nehezen látom teljesíthetőnek. Az előző pontot segítheti ugyan a konzorciumba tömörülés, azonban a többes pozíció tilalma teremthet lehetetlen helyzeteket. (Ez a tilalom a 10% feletti mértékben bevonni kívánt alvállalkozókra szintén vonatkozik.) Mondhatjuk, hogy az fogja meghatározni, hogy ki tud érvényes ajánlatot adni, hogy kinek sikerül a legfőbb berendezések szállítóit stb. maga mellé állítania akár, mint konzorciumi tag, akár, mint 10%-ot meghaladó mértékű alvállalkozó. Az előzővel összefüggésben további probléma forrása lehet, hogy a Kbt. mikor minősíti, vagy minősítheti eredménytelennek az eljárást: ajánlatkérő eredménytelenséget hirdethet, ha csak egy ajánlat érkezett, eredménytelenséget kell hirdetnie, ha több ajánlat érkezett, de csak egy minősült érvényesnek. Ezek után kíváncsian várom a közbeszerzéssel kapcsolatos fejleményeket, ami az esztergomi telep fejlesztésével kapcsolatosan ez év augusztus-szeptemberben, a tatabányai telep esetében pedig várhatóan október-novemberben, az ajánlatok bontásakor egyértelművé válik. A tatai szennyvíztisztító telep esetében ez az időpont 2010. augusztus-szeptember körül várható. Remélhetőleg a Kbt. módosítása következtében nem lesz határidőcsúszás a projektben és még inkább remélem, hogy a módosításból eredő problémák nem lesznek akadályai a projektek megvalósításának.
