A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

7. szekció: Csatornázás, szennyvízelvezetés és -tisztítás - Szerdahelyi Katalin, Északdunántúli Vízmű Zrt.: Szennyvíztisztítási KEOP pályázatok az ÉDV Zrt-nél

és annak mentén próbáltunk haladni. Meggyőződésem, hogy anélkül az útvonaltervben vállalt határidőket nem tudtuk volna teljesíteni. Közbeszerzési kiírások elkészítése az esztergomi és a tatabányai szennyvíztisztító telep fejlesztésének II. fordulójához (kiviteli terv készítés, megvalósítás): A független közbeszerzési tanácsadót pályázattal választottuk ki a független mérnöki feladatok ellátásának, és a megvalósítási feladatok (kiviteli terv készítés – kivitelezés – próbaüzem). A közbeszerzési kiírás elkészítéséhez előzetesen vázlatot adtunk át a vállalkozónak, melyben meghatároztuk a kiírásban lényeges kizáró okokat, alkalmassági szempontokat, műszaki tartalmat, időpontokat, stb. Ily módon a tanácsadó cég határidőre elkészítette az esztergomi és a tatabányai szennyvíztisztító telep közbeszerzési kiírását, amit a meghatározott időpontban megjelentetünk, az előadásom megtartásának időpontjában a két kiírás a közbeszerzési értesítőben már megjelent az esztergomi szennyvíztisztító telep vonatkozásában. Lebonyolítási tapasztalatok a KEOP-1.2.0 pályázatok I. fordulója során: Külső hatások, cégünk által megbízott szervezetek és a Közreműködő Szervezet munkája A társaságunk által megbízott cégek mindegyikével - legyen szó közbeszerzéssel vagy egyszerű pályáztatással kiválasztott cégekről – eddig jó kapcsolatot ápoltunk. Folyamatos és szükséges volt a kapcsolattartás, hiszen a tervezési munkához szükséges rengeteg alapadatot társaságunk szolgáltatta. Nálunk az a gyakorlat vált be, hogy mind a vállalkozó részéről, mind pedig részünkről 1 fő kapcsolattartó volt, aki aztán az adott társaságon, konzorciumon belül az adatkérelmeket, adatszolgáltatásokat irányította. A pontos, ellenőrizhető adatáramlást így lehetett biztosítani, így volt elkerülhető a határidőcsúszás, ami más módszerekkel nem biztos, hogy megoldható lett volna. A Közreműködő Szervezet projektmenedzserével szintén jó kapcsolatot tudtunk kialakítani, egyértelmű segítőkészség határozta meg a munkáját. Társaságunk tevékenysége, problémáink a projektekkel kapcsolatban Az, hogy a Támogatási szerződésben, Útvonaltervben vállalt határidőinket a fentiek ellenére sem sikerült minden tevékenység kapcsán tartanunk az elsősorban nem a vállalkozók és társaságunk hibája volt, hanem pl.: az RMT-t minősítő szervezet nem adta határidőre hivatalos formában a Közreműködő Szervezet felé az elfogadását (csak nem hivatalos formában), emiatt a tenderterv leadása, a pályázat benyújtása elhúzódott. A pályázat benyújtásának határideje a pályázati lehetőségek bezárását követő időpont volt (1 héttel későbbi) emiatt meg kellett várni, a következő évi pályázati lehetőségeket, így viszont módosítani kellett az anyagot az új elvárásoknak megfelelően. A projekt megvalósítása, tehát a II. forduló során komoly problémát jelent számunkra, hogy a 281/2006 (XII.23.) Korm. rendelet értelmében, mint többségi állami tulajdonú cégnek biztosítékot kell nyújtanunk a saját nyereségünk terhére, úgy hogy az elkészülő mű állami tulajdonba kerül. A 60. § felsorolja a kivételeket, így többek között a Költségvetési szerveket, egyházakat, alapítványokat, önkormányzati befolyás alatt álló cégeket, vízgazdálkodási társulatokat, kiemelt- és nagyprojekteket stb. Egyéb tapasztalatok Az első két pályázatunkról elmondható, hogy a Fejlesztési Igazgatósággal, mint Közreműködő Szervezettel együtt tanultuk a projektek lebonyolítását, néhány esetben a Közreműködő Szervezet felé intézett kérdések indukáltak olyan válaszokat, megoldásokat, melyek a későbbiek során általánosan is bevezetésre kerültek. A projekten belül van néhány elvárt esélyegyenlőségi és fenntarthatósági adat, melynek előállítása nem egyszerű, és esetenként értelmetlen is a kedvezményezettek részéről. Az 14