A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

1. szekció: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés - dr. Pálfai Imre, Boga Tamás László, Schreffel Rudolf, ATIKÖVIZIG: Emlékeztetők a regionális vízgazdálkodási tervezés módszertani tanulmánya tárgyában 1994-ben tartott tervezői megbeszélésekről és témavitákról

szellemében és a kitűzött cél minél jobb közelítése érdekében. Hangsúlyozta, hogy a többi szakterülethez képest jelenleg lépéselőnyben vagyunk, a legjobb úton vagyunk ahhoz, hogy a regionális tervezéshez kidolgozzuk az elméleti megalapozás néhány szempontját. Pálfai Imre, mint projekt-menedzser megköszönte a jelenlévő szakértők lelkiismeretes és pontos munkáját, amivel jelentős mértékben hozzájárultak az eddigi munka sikeréhez. A közreműködők anyagai– a tervek szerint – a második kötetben teljes terjedelmükben jelennek meg. Az 1. sz. tervezetben észrevehető hibákért és tévedésekért a szakértők elnézését kérte. A jelenlegi vita egyik célja éppen ezek kiszűrése, a vitás és vitatott kérdésekben a szakmai konszenzus kialakítása. Az irányelveknél törekedni kell az egyértelműségre, ez azonban rendkívül nehezen valósítható meg. Jolánkai Géza mint projekt társ-menedzser, miután emlékeztetett a munka során tapasztalt nehézségekre és a rövid határidőkre, néhány alapvető kérdésben fejtette ki véleményét. Rámutatott arra, hogy a hagyományosan demokratikus, fejlett országokban a jelenlegi szakaszban a környezetvédelmi szempontokat részesítik előnyben, tekintettel arra, hogy valamennyi egyéb, a tervezéshez szükséges adat rendelkezésre áll, a helyzet stabil és adott a fejlesztéshez. Ezekben az országokban a közvélemény igen nagy úr, minden fórumon ismertetni kell minden fejlesztési tervet, elsősorban nem a vízügyi fórumokon dől el azok sorsa. Rengeteg, bárki által hozzáférhető háttéranyagra van szükség, a közreadott tervek kevés lényeges elemet tartalmaznak, mindent a háttéranyagokban lehet megtalálni. Komoly anyagi forrásokat szánnak arra, hogy a terveket megfelelően megalapozzák és az itt említett hátteret – adatbázist, térinformatikát, térképeket stb. – a tervezők számára rendelkezésre bocsátható állapotba hozzák. Ezek tulajdonképpen a tervezést elősegítő szoftverek, ezeket kellene nálunk is kifejleszteni. A vitába bekapcsolódó szakértők egyöntetű véleménye szerint az 1. sz. tervezet jónak mondható, a javítások vonatkozásában valamennyien értékes ajánlásokat fogalmaztak meg, kapcsolódva saját anyagukhoz és az irányelv-tervezethez. Koch György kifejtette, hogy a sok kis térségre készülő tervnek országos egésszé kell összeállni, ezeket össze kell hangolni. Hiányoznak a megfelelő adatbázisok és az ezek közötti átjárhatóság, valamint a kezelési lehetőségek, ezek nagyon megnehezíthetik a munkát. Ombódi István rámutatott a hiányzó háttér-információk hiányából származó nehézségekre és bizonytalanságokra. Javasolta, hogy a külső konzultációba a Mérnöki Kamarát is be kell vonni. Varga Ferenc felhívta a figyelmet arra, hogy elsősorban a síkvidéki mezőgazdasági vízgazdálkodás területén mekkora különbséget jelent és mennyire más megközelítést igényel az új birtokviszonyok kialakulása után pl. a belvízkárok értékelése (egy 12 hektáros gazda egészen másképp reagál a kárra, mint azt egy nagyüzem tette). Az országhatárokkal átmetszett vízgyűjtők problémáját az általa eddig ismertnél sokkal összetettebbnek látja az 1. sz. tervezet ismeretében. Simon Mihály hangsúlyozta a vízhozamok–vízigények–vízkészletek kapcsolatában jelentkező újabb problémák feltárásának fontosságát a Tisza vízrendszerben. A vízügyi igazgatóságok szerepe a jövőben még inkább a koordináció kell legyen. Jobban ki kell domborítani a szöveges részben az árvízvédelem döntő szerepét a magyar viszonyok között. Vitatja a tervek ötévenkénti felülvizsgálatának realitását, ehhez kevés az idő és az ehhez szükséges szakembergárda – az átszervezések következtében – nem áll rendelkezésre a vízignél. Pálhídy Csaba a jelenlegi munka és a Hortobágy–Berettyó projekt közötti összefüggésekről érdeklődött. Megállapította, hogy a következőkre is figyelmet kell fordítani a munka során: a készülő terveknek időbeli és térbeni kiterjedése is kell legyen, kapcsolódni kell a területfejlesztési tervekhez, a felmerülő igények kielégítése legyen a cél. Egy közelítő körforgalmat kell figyelembe venni az igények, a hatások és a lehetőségek között. Az 8