A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

1. szekció: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés - dr. Pálfai Imre, Boga Tamás László, Schreffel Rudolf, ATIKÖVIZIG: Emlékeztetők a regionális vízgazdálkodási tervezés módszertani tanulmánya tárgyában 1994-ben tartott tervezői megbeszélésekről és témavitákról

igényeket három szinten lehet figyelembe venni: mint potenciális szélső állapotot, pillanatnyi, rövidtávú igényt vagy prognózist. Varga István említette a sok inhomogén anyag szintetizálásának nehézségeit. A külföldi példák kritikátlan átvétele eddig nem hozott eredményt. Az "Irányelv-tervezet" általános érvényű, így tehát címe is ”

Általános Irányelv” kell legyen. Az irányelveknél fontos a kínálati jelleg és a piacorientáltság követelményeinek fokozott érvényesítése. A regionális tervnek tükröznie kell a meglévő állapotot. A lehatárolásoknál az ésszerűségre és a már meglévő helyzetre kell alapozni, ezek rugalmas változtatásának lehetőségét nem fogadja el. A tervek egymáshoz való kapcsolódásának kialakítása alapvető igény. Gráczer Imre megállapította, hogy a jó anyagot akár tömöríteni is érdemes lenne. A készítendő tervekben meg kell teremteni a feladatok összhangját, ellenkező esetben az összehangolatlanság nagyon sok kárt és felesleges munkát idézhet elő. Baross Károly rámutatott arra, hogy az igazgatóságon a meglévő vízgazdálkodásfejlesztési szellemi kapacitás szűkös, anyagiak hiányában a meglévő sem hasznosulhat megfelelően. Az anyag nemzetközi részének ismeretében érdemes lenne kiemelni bizonyos vonalas létesítmények tervezésének sajátosságait a határt alkotó vízfolyások esetében. Napjaink legfontosabb vízgazdálkodási feladatának tekinti a vízgazdálkodási létesítmények fenntartását, és kiemelt néhány anomáliát is a mindennapos gyakorlatból (pl. a szennyvíztisztítók finanszírozása területén). Holló Gyula osztályvezető, a KHVM képviseletében megállapította, hogy egy jól átgondolt és kiérlelt anyagot nyújtottak be a tervezők. Igen nagy jelentőséget tulajdonított az intézkedési tervben foglaltaknak, mintegy a továbblépés érdekében szükséges alapvető feladatok felsorolásaként kell ezt tekinteni. Megemlítette, hogy a PHARE Iroda budapesti képviselője ajánlatott terjesztett elő nyugati szakértők helyszíni segítségnyújtására ebben a kérdéskörben. A segítségnyújtás a tervezési metodika és a tenderkiírás kidolgozására terjedne ki. Ha elfogadjuk, tanulhatunk belőle, még az esetlegesen nem túl kedvező anyagi feltételek között is. Az országban igen sok a fejlesztenivaló, lehet is tenni valamit "fél-európai" szinten. A törvények hiányából adódó bizonytalanságokra reagálva elmondotta, hogy az 1964. évi Vízügyi Törvény alapelvei nem voltak túl rosszak, de a tulajdonviszonyok változásával lépést kell tartani, ami viszont még kialakulatlan. A vízgyűjtő tervezésben nagyon fontos a célállapot meghatározása, ennél az ökológiai szempontok mellett az igény oldal sem hanyagolható el, a klasszikus vízgazdálkodásiakkal együtt. Az irányelvek keményítése lehetséges, de nem tudni, mennyire lehetne célszerű. Az intézkedési tervet a tervezési háttér feltárásának kell tekinteni. Török Imre György a vita első körének összefoglalásaként nem tekinti túl kedvezőtlennek a vízigeknél maradt szellemi kapacitás helyzetét. Ezt nemzetközi tapasztalataival húzza alá. Viszont hiányzik egy eszköztár, a tervezési modellek, a vízjogi engedélyezésekhez a megfelelően korszerűsített és integrált regionális tervek. Magyarország körülményei között a vízkárelhárítás dominanciájától, beleértve a mennyiségi-minőségi szempontokat és a vízhiányt is, nem lehet eltekinteni, szemben más országokkal. Holló Gyula kihangsúlyozta, hogy a vízügyi igazgatóságok lehetősége, a közelmúlt eseményei miatt is, az események követésének szerepe maradt. További lehetőségek a különböző tervváltozatok kialakításában és preferálásában rejlenek. A készülő új Vízügyi Törvényben már szerepelnek a regionális tanácsok is. Még hiányzik az állandó visszacsatolásra vonatkozó készség, lehetőség és a kapacitás sincs meg rá. Németh Miklós gondolatébresztő kérdések sorával kívánta a továbblépési lehetőségeket feltárni. Az irányelveknek egyértelműbbeknek kell lenniük. Tanulni lehet az angol szervezettől, ahol nagy súlyt fektetnek a menedzselésre és a PR tevékenységre, a társadalmi elfogadtatás érdekében. A külföldi közreműködésre tett ajánlatokat elfogadásra érdemesnek 9