A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

1. szekció: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés - dr. Pálfai Imre, Boga Tamás László, Schreffel Rudolf, ATIKÖVIZIG: Emlékeztetők a regionális vízgazdálkodási tervezés módszertani tanulmánya tárgyában 1994-ben tartott tervezői megbeszélésekről és témavitákról

összecsapni az anyagot. Sok módszertani hiányosságot lát, javasolja, hogy időhorizont nélkül dolgozzanak. Németh Miklós megállapítja, hogy a legalapvetőbb kérdésekben már véleményt nyilvánítottunk és választ is megfogalmaztunk, a tervezett tematikát a KHVM illetékesei jóváhagyták. Az 1984-ben elkészült Keretterv jó munka volt, de most más kell. Hozzájárul ahhoz, hogy az augusztusi végső határidőre nem kell véglegesen befejezni a munkát, de addigra már föl kell mutatni valamit, hogy az értékelhető legyen és csatlakozni lehessen a PHARE programhoz és egyéb munkákhoz. A végső szintézist csakis közös munka eredményeként lehet kidolgozni. Rendkívül fontosnak tartja, hogy augusztus végére el lehessen jutni a javasolt ütemterv 10. pontjáig. Szászné Tóth Ildikó „manrézát” javasol május elejére, ahol valaki elővezeti az eddigi eredményeket, azokat közösen, alaposan megtárgyalják. Ugyanilyen összetartásra lenne szükség a munka befejezése előtt is, amikor az eredmények összegzésére kerül sor. Schreffel Rudolf javasolja a tematika karakterizálását, ki-ki hasítson ki egy, számára szimpatikus részt, amit majd a „manrézán” alaposabban kifejt. Simon Mihály véleménye szerint az egynapos egyeztetést akár a következő 10-15 napon belül is meg lehetne rendezni, addigra mindenki összeírhatná „hasfájásait”, vagyis gondolatait és ajánlásait. Török Imre György egyetért azzal a felvetéssel, hogy a tematika 2. pontját a szakértők egymás között osszák fel, a 3. ponttal viszont mindenki foglalkozzon. A szakértők megkapták az angol irányelveket, azokat fel lehet és fel is kell használni, a holland anyagokkal együtt, de a mienknek nem kell pontosan olyannak lenniük, mint az említetteknek, hanem csak célirányosan kell felhasználni a nálunk leginkább hasznosítható részeket. Pálfai Imre, Koch György megismételt kérdésére és egyéb felvetésekre is válaszolva kifejti, hogy a tervkészítés programját és a regionális tervezés metodikáját egymástól el nem választva kell kidolgozni, mivel ezek lényegében nem is válaszhatók el. Németh Miklós megállapítja, hogy a tematika 3. pontja inkább meditáció, míg a 4. pontnak az irányelveket kell tartalmazni. A tanácskozás résztvevői megállapodtak abban, hogy gondolatébresztő véleményeiket 1994. május 4-ig telefaxon eljuttatják a projekt-menedzserhez. Ezen vélemények birtokában 1994. május 13-án Budapesten, az OVF székházában kerül sor részletes tervezői megbeszélésre 2. Emlékeztető az 1994. május 13-i tervezői megbeszélésről Németh Miklós, a házigazda és egyben a megbízó nevében köszönti a résztvevőket és megnyitja a tanácskozást. Hangsúlyozza, hogy egy "kvázi-keretterv”-ről van szó, a minisztérium által jóváhagyott tematikához ragaszkodni kell, továbbá pedig kell egy ütemterv, amit be kell tartani. Pálfai Imre, mint projekt-menedzser üdvözli a megjelent kollégákat. Megállapítja, hogy az első megbeszélésen elfogadottaknak megfelelően, a szakértők – első közelítésű – gondolatébresztő anyagai megérkeztek, ezek egy részét már sikerült áttekinteni. Időközben megállapodás született az Öko Rt és a Mű-hely Kft. bevonásáról. A megbízásokat a szakértőknek elküldtük, a szerződések ügye sínen van, lehet dolgozni. Az ütem valóban nagyon feszített, de azt is figyelembe kell venni, hogy augusztus végére nem teljesen letisztázott anyagnak kell születnie, hanem egy olyannak, amit szeptemberben kell majd végleges formába önteni. A megállapodás értelmében a szakértők, az Öko Rt. és a Mű-hely Kft. május végére szállítja a szakvéleményeket. Ezek alapján lehet egy előzetes beszámolót összeállítani és a KHVM vezetői részére az előrehaladásról számot adni. Hangsúlyozza, hogy 3