A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

1. szekció: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés - Nagy István, dr. Rákosi Judit, ÖKO Zrt.: A vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben figyelembeveendő, a felszíni vizek jó kémiai állapota eléréséhez megengedhető szennyezettségi szint (EQS) hazai szabályozásának előkészítése

jelentkezett. Számarányát tekintve ezt követi a PAH, ahol a határszelvények esetében szintén volt túllépés. A MAC-EQS már vegyesebb képet mutat, míg a lindán csak a határszelvényeknél volt kifogásolható, az izoproturon ellenkezőleg, csak az országon belül jelentkezett. Összességében látható, hogy a kadmium tekinthető a legkritikusabb komponensnek, amely a mérések tanúsága szerint nem csak hazai probléma, hanem általánosnak tekinthető, mivel az országhatáron átlépő felszíni vizek legnagyobb hányadánál a koncentráció meghaladta a határszelvénynél a határértéket. Ha megvizsgáljuk az AA-EQS-t túllépő mérőpontoknál a túllépés arányát, akkor megállapítható, hogy két kiugróan magas érték szerepel, az egyik a higany esetében, ahol az arány 39, míg a másik a kloroformnál, ahol a mért koncentrációk átlaga majdnem a határérték 150-szerese. A többi komponensnél az arányszám mindenütt 10 alatt marad. A MAC-EQS túllépések tekintetében egy kiugró koncentráció mutatkozott, szintén a higanynál, ahol az arány 117. A higany esetében ez a nagyarányú túllépés ugyanannál a mérőpontnál jelentkezett. A többi komponensnél a túllépés mértéke általában alacsony. Az anyagcsoportokra vonatkozó AA-EQS esetében az arány kiegyenlítettebb, a legnagyobb koncentrációt a határszelvénynél mérték. 3.2. Lehetséges emisszió források meghatározása A gazdasági hatások vizsgálata szempontjából különösen fontos annak megállapítása, hogy a szennyezőanyag terhelés milyen forrásból származik. A hazai kibocsátások tekintetében az alábbi általános megállapítások tehetők: • A határértéket meghaladó fémek (Hg, Cd) esetében a következő szenynező tevékenységek is megtalálhatók Magyarországon: fémipar, olajfinomítók, papíripar, textilipar, műtrágyagyártás, szerves és szervetlen vegyipar, veszélyes illetve nem veszélyes hulladékok kezelés deponálása, mész, cement, ásványi anyagok illetve kerámiatermékek gyártása, nagy teljesítményű égetőberendezések, stb., illetve diffúz forrásként a légköri kiülepedés, mezőgazdasági tevékenységek (Cd), illetve közlekedés (Cd). • A határértéket meghaladó komponensek másik csoportja a peszticidek, melyek közül a HCH (lindán) illetve DDT használata Magyarországon már régóta tiltott, ezek forrása külföldi eredetű, és a talajban meglévő szennyezettségből származik (DDT) illetve a HCH esetében az olajfinomítók illetve szervetlen vegyipar és műtrágyagyártás szerepel még potenciális kibocsátóként. A többi peszticid (endosulfán, diuron, izoproturon, trifluralin) esetében több potenciális forrás is lehetséges: légköri kiülepedés (endosulfán, izoproturon, trifluralin), talajvíz illetve dréncsövezés, a mezőgazdasági felhasználás következtében létrejövő szennyezés (talajerózió, lefolyás, közvetlen kibocsátás, kiömlés) illetve a burkolt területekről lefolyó csapadékvíz /vagy közcsatornába bocsátás által. • A PAH vegyületek forrása rendkívül sokféle, mind a pontforrások mind pedig a diffúz források tekintetében. E tevékenységek mindegyike jelen van Magyarországon.