A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

5. szekció: Területi vízgazdálkodás - dr. Lénárt László, Miskolci Egyetem: Tata, Fényes-forrás, Sport medence környéki vízfakadások kezelésének tervezési munkálatai

Földtani-vízföldtani feltárások A vizsgált területen mélyült fúrások és szondázások legfontosabb adatait a 20.1. táblázatban foglaljuk össze. Az összesen 61 db geotechnikai, geológiai és vízföldtani fúrásban 19 esetben fúrták meg a mésztufát, vagy annak tekinthető kőzetet. A mésztufa felett iszap és agyag volt, azon homok és kavics (átmeneteivel), ill. feltöltés (7. ábra). 7. ábra. Állékonyságvizsgálat a térmodell 3. szelvénye alapján. A vizsgált szelvény és a 90°os, 67,5°-os, valamint 45°-os rézsűk (GÁMA-GEO Kft.) 20.1. táblázat Fúrások és szondázások a területen Év Cél db talp [m] 1964 Karsztvízfigyelés 1 70 1973 Karsztvíztermelés 1 400 1971 Geotechnikai vizsgálatok 5 0,5-6,0 1974 Geotechnikai vizsgálatok 4 4,1-6,0 1975 Geotechnikai vizsgálatok 16 2,2-7,5 2001 Szondázások 11 1,4-3,1 2006 Geológiai feltárás 24 1,6-15,0 2008 Vízföldtani feltárás 10 1,6-20,0 2008 Szondázások 5 4,0-5,2 2009 Figyelőkút 2 4,2 A terület jellemzőjeként ÉNy-DK-i csapásirányú édesvízi mésztufa vonulat adható meg. Tengelyirányú hossza ~100 m, erre merőleges szélessége ~30 m. A mésztufa tengely menti kifejlődése a törésvonalakhoz kapcsolódó forrástevékenységet támasztja alá. Az elterjedés hossztengelye a középhegységi fő törésirányokra merőleges harántvetők csapásával közel párhuzamos. Az ÉNy-i határvonal viszonylag markáns, míg a DNy-i határ kevésbé ismert, ez részben annak következménye, hogy ez a rész a feladat szempontjából kevésbé kurrens, így itt kevesebb fúrás mélyült. 6