A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)
1. szekció: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés - Mrekva László, AXIÁL Kft., Rónay István: A vízgyűjtoszintű integrált vízkészlet-gazdálkodási gyakorlat kihívásai
15 • az integrált vízkészlet-gazdálkodási modellek megvizsgálása, az országok között létező különbségek feltárása, megfelelő működési feltételek biztosítása ezekhez a modellekhez. Az integrált vízgyűjtőszintű gazdálkodás azt jelenti, hogy a döntéshozók a vízgyűjtőn található összes vízhasználatot és vízkészletet számításba veszik. Általános cél az, hogy az emberi közösségek folyamatosan előnyt kovácsoljanak a vízgyűjtő használatból a vízhasználók, az emberiség és a folyó közötti harmonikus kapcsolat fejlődése által. A nemzeti és vízgyűjtő szintű gazdálkodásnak politikai és törvényes szempontokat figyelembe véve kell, hogy megvalósuljon. (Burton and Boisvert, 1991.) Milyen információk ismerete szükséges valójában? Például • a vízgyűjtő-gazdálkodási célok további részletezése, • a vízgyűjtőn található ökoszisztéma ismeretének bővítése, • eredményes gazdálkodási gyakorlat, • a részvízgyűjtők meghatározása és rangsorolása. Az integrált vízkészlet-gazdálkodás alapú megközelítés fenntartható és egyensúlyi módon segíti elő a vízkészletekkel történő gazdálkodást, a vízkészletek kiaknázását, figyelemmel a társadalmi, gazdasági és környezeti érdekekre. Az integrált megközelítés a különböző szektorokon és érdekcsoportokon, valamint különböző szinteken – a lokálistól a nemzeti szinting – keresztül koordinálja a vízkészlet-gazdálkodást. A nemzeti politika kialakításában és a törvényhozásban való hangsúlyos részvétel, a megfelelő kormányzáshoz, az eredményes intézményi és szabályozói előkészületekhez vezet, végül méltányosabb és eredményesebb döntéseket eredményez. Az eszközök széles skálája, úgymint a társadalom és a környezet felbecsülése, a gazdasági eszközök, az információs és monitoring rendszerek mind támogatják ezt a folyamatot. Kérdések és válaszok! Milyen politikai és jogi tényezőket szükséges a vízgyűjtő-gazdálkodóknak megérteni és számításba venni? • Politikai hajlandóság, magas szintű szakmai elkötelezettség és a vízhasználók közötti párbeszéd nélkülözhetetlensége a vízgyűjtő-gazdálkodási módszerek kialakításához. • A vízgyűjtő-gazdálkodást az egyes nemzeti vízgazdálkodási politikák és törvényhozás, valamint a nemzetközi egyezmények szabályozzák. • A vízgyűjtő intézmények/szervezetek egy háromdimenziós keret-terven belül működnek, ez a három dimenzió: a környezet, az intézményi megállapodások (szerepek és felelősségek), valamint az irányítási mechanizmus. Mi a szerepük a vízgyűjtő intézmények/szervezetek különféle intézményi és jogi természetű intézkedéseinek? • A vízgyűjtő intézmények/szervezetek vezérszónokai a vízgyűjtő szintű vízkészletgazdálkodásinak. • Három fő szerepkörük van: o monitoring, felügyelői, koordináló és szabályozó, o tervezési és költségviselés, o fejlesztő és gazdálkodó. Milyen típusú, szintű, struktúrájú és gyakoriságú társadalmi részvételre való törekvés kialakítása várható el a vízgyűjtőn gazdálkodóktól?
