A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

1. szekció: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés - Mrekva László, AXIÁL Kft., Rónay István: A vízgyűjtoszintű integrált vízkészlet-gazdálkodási gyakorlat kihívásai

16 • Biztosítani kell a kulcsfontosságú érdekeltek jelenlétét a vízgyűjtő-gazdálkodásban. • Különbséget kell tenni az információ, a konzultáció, a részvétel és a felhatalmazás között. • Biztosítani kell, hogy az adminisztrációs folyamat ne veszélyeztesse a valós részvételt. • Biztosítani kell a részvétel transzparenciáját. • A vízgyűjtő szintű cselekvési tervekben fokozni kell a tulajdonosi érdekeket, a közösségi részvétel megerősítése és fenntartása által. • Elégséges költségvetés biztosítása a társadalmi részvételhez. • Biztosítani kell a kommunikációt az egyes részvételi szintek között. A vízgyűjtő-gazdálkodóknak hogyan kell elkezdeni a stratégiai tervezést? • A stratégia tervezés magában foglalja a hosszú-távú vízgazdálkodási célok kijelölését a vízgyűjtőn. • A stratégia kifejlődésében a kulcsterületek az alábbi kérdésköröket ölelik fel: prioritások, gazdálkodási intézkedések, költségek és haszon, valamint kockázatértékelés. • A vízgyűjtő szintű stratégiai tervek a vízgyűjtő szintű intézkedéseket kötik össze a regionális és nemzeti fejlesztési célokkal és tervezési folyamatokkal. • A stratégiai tervezésnek elég rugalmasnak kell lennie, hogy alkalmazkodjon a felszínre kerülő új információkhoz és a megváltozott körülményekhez. Mit kell a vízgyűjtő-gazdálkodóknak tekintetbe venni a különböző cselekvési tervek kialakítása és végrehajtásakor, és hogy kaphatnak visszajelzést a tervek működéséről? • Rövid távú (3-6 év) célok, feladatok és intézkedések, kidolgozása a hosszú távú stratégia megvalósításához. • Részletesen fel kell sorolni azokat az erőforrásokat, melyek szükségesek a tervezéshez, a költségvetési forrás biztosításához. • Pontosan meghatározni azt, hogy az intézkedések hogyan lesznek koordinálva. • Ismertetni a szabályozások érvényre juttatását a jelen törvénykezés alatt. • Részletezni a költség megosztási rendelkezéseket. • Pontosan meghatározni, hogy az érdekeltek miként szereznek tudomást az intézkedések végeredményeiről. Milyen adat- és információkezelés szükséges az integrált vízkészlet-gazdálkodáshoz? • Biztosítanunk kell azt, hogy ez egy interaktív, mindenki számára hozzáférhető, anyagilag finanszírozható és pártatlan információs rendszer létezzen. • Mindenre kiterjedően össze kell gyűjteni, be kell szerezni a vízgyűjtő természeti, biológiai, társadalmi és gazdasági adatait, információit. • Biztosítani kell az érdekeltek számára az információhoz és az adatokhoz – igényük szerint – történő szabad hozzáférést. • Használjunk a globális információs vagy más felhasználóbarát rendszereket a vízgyűjtőn lévő készletek/erőforrások és a tapasztalt változások jelen helyzetének bemutatásához. • Állítsuk fel egy vízgyűjtő monitoring programot, mely összehangolja a regionális, az állami, nemzeti és lokális szintek, valamint a közösségi, a magán- és nem állami szervezeteket. A követendő politikai eljárás kialakítása, a tervezés és gazdálkodás egymás után következő