A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)
1. szekció: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés - Mrekva László, AXIÁL Kft., Rónay István: A vízgyűjtoszintű integrált vízkészlet-gazdálkodási gyakorlat kihívásai
14 ÖSSZEFOGLALÁS Dolgozatunkban csak azokra a problémákra és kihívásokra kívántuk felhívni a figyelmet, melyek a vízgyűjtő szintű vízkészlet-gazdálkodás szempontjából relevánsak. Nagyon fontos felismernünk egyaránt a víz pozitív és negatív aspektusait. Egyfelől a víz nélkülözhetetlen az emberi, állati és növényi létezéshez. A víz támogatja a termelő tevékenységeket, mint például a mezőgazdaság, vízerő-hasznosítás, ipar, halászat, turizmus, szállítás. Másfelől módfelett destruktív, betegségeket hordoz, és szélsőséges időjárási viszonyok között hatalmas területeket áraszthat el. A nem elegendő víz vagy a tartós szárazság széleskörű halálozást és gazdasági hanyatlást eredményezhet. A víz konfliktust okozhat a vízgyűjtő lokális és nemzeti szintjei között, vagy a határon átnyúló és a megosztott vízgyűjtők között több országban. Szükséges megértenünk, megismernünk azt, ahogyan a társadalom használja és szennyezi a vizet, vagy megváltoztatja a vízfolyások hidromorfológiáját. Számos fejlődő ország szembesül a vízkészletek és a vízi ökoszisztémák folyamatos degradálódásával – mind mennyiségi, mind pedig minőségi tekintetben. A helyzet az, hogy azok a tényezők, mint például a népesség növekedés, a demográfiai változások, a gazdasági fejlődés és a klímaváltozás kritikus hatással vannak a vízkészletekre. A vízkészletek egyaránt szignifikáns módon hatnak a termelésre, a gazdasági növekedésre, az egészségre és létfenntartásra. A vízzel történő gazdálkodás egyre inkább összetetté és vitatottá válik. Az időjárás természetes változékonyságának és bizonytalanságának köszönhetően a vízgazdálkodás sok területen jelentős kihívásokkal néz szembe. A klímaváltozással együtt a helyzet csak rosszabbodik. Néhány vízgyűjtőn a klímaváltozás kevesebb csapadékot és alacsonyabb vízállást, míg más vízgyűjtőkön az áradások megnövekedését fogja jelenteni. Ezek a változások feltehetőleg súlyosbodni fognak, más változásoknak köszönhetően, úgymint a népesség és gazdasági növekedés, urbanizáció és az élelemhiány, melyek megnövekedett vízigényt, a vízkészletek és a víztartó rétegek – ahol már egyébként is szűkös a készlet – degradálódását eredményezik. Ahogy a vízhiány növekszik és a hidrológiai változékonyság (a szélsőségek növekedése) mind nagyobb lesz, a vízgazdálkodókra mind nagyobb nyomás nehezedik. A vízgyűjtőn gazdálkodóknak szembe kell nézniük a lehetséges szennyezésekkel is. Ahogy a települések a folyó és tópartok mellet terülnek el, a víz a növekvő háztartási és ipari szennyezés hatására kerül mindinkább veszélybe. A mezőgazdaságban történt/történő előrelépések azt eredményezik, hogy a gazdálkodók mind több műtrágyát és rovarirtót használnak, ami szintén a szennyezés növeléséhez járul hozzá. A kémiai és biológiai szennyezés következményei, a folyók és tavak nem kívánt módosulásai, valamint a talajvíztározó rétegek zsugorodása egyre több és problémát okoznak. Az integrált vízkészlet-gazdálkodás koncepciója széles körben használatos látásmód és cselekvési terv. Az integrált vízkészlet-gazdálkodás végrehajtására irányuló átfogó politikai és stratégiai változtatások szükségesek minden országban. Ahhoz, hogy elérjük a tervezett és kívánt célokat, szükség van az alábbiakra: • nemzeti integrált vízkészlet-gazdálkodási politika megléte, • átlátható és rugalmas nemzeti törvénykezés az integrált vízkészlet-gazdálkodás előfeltételeként, • a nemzetközi, állami, regionális és helyi végrehajtási szintek feladatainak és hatásköreinek egyértelmű megfogalmazása, közöttük az érdemi koordináció feltételeinek megteremtése, • az érdekeltek minden szintű részvétele az integrált vízkészlet-gazdálkodásban, • a konzultáció szerkezetének és folyamatának minden szinten való fejlesztése, különös tekintettel a lokális szintekre, • fejlettebb koordináció és intézményes megerősödés a kötelezettségek teljesítése végett, • a járulékos költségviselésre való felkészülés, főleg a közösségi szinteken, • megnövekedett tudatosság és kommunikáció,
