A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

1. szekció: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés - Mrekva László, AXIÁL Kft., Rónay István: A vízgyűjtoszintű integrált vízkészlet-gazdálkodási gyakorlat kihívásai

13

Számos vízgyűjtőn koordinációs testületet kell felállítani a vízgyűjtő-gazdálkodás elősegítésére. Ezek lehetnek informális bizottságok vagy hatóságok, jelentős felhatalmazotti és megbízói jogkörrel. Néhány országban a decentralizáció és a magán szektor részvétele minden tekintetben nyitott az intézményi mechanizmus megvalósulására, mely az integrált vízgyűjtő-gazdálkodás elvén alapul, a készletekkel való gazdálkodás felelősségének áthárítása révén egészen a központi kormányzás minisztériumaitól kezdve a helyi önkormányzatokig, az önkormányzati joggal felruházott nyilvános testületekig és a magánszektorig. Mint arról korábban már említés történt fontos, hogy ezek a szervezetek világos feladatkörrel és felhatalmazással rendelkezzenek, egyben hatáskörileg is jól determinált felelősséggel és döntési jogkörrel ruházzák fel őket. Lényegében a vízgyűjtő szervezetek, vízgyűjtő intézmények védernyőként szolgálnak a vízgyűjtő-gazdálkodás számára. Vezető szerepet játszanak a vízgyűjtő szintű vízgazdálkodási kérdésekben. Összefogják a vízgyűjtőn a különböző választótestületeket és döntéshozókat minden szektorban, minden szinten. A vízgyűjtő szervezetek számos formája létezik: • törvény által szabályozott döntéshozói és tanácsadói testületek, • igazgatási, irányítási testületek, • fejlesztési entitások és • szabályozói testületek. Együttműködnek más állami intézményekkel, szervezetekkel és adminisztratív testületekkel. Meghatározott szerepük van a vízgazdálkodási, a szabályozói és a szolgáltatói feladatok végrehajtásában. Ezek a szervezetek – mint már említettük -felhatalmazott szerepkörüktől függően magas szintű központi irányítás alatt állnak, azonban fontos világosan definiálni, azt, hogy mire is kapnak felhatalmazást. Főbb hatáskörök, funkciók Monitoring, koordinációs és szabályozói: • adatgyűjtés, adatgazdálkodás és adatközlés tekintettel a víz rendelkezésre állására, a vízigényre és a vízminőségre, • megelőzés, monitoring, a víz szennyezés és vízkivétel ellenőrzése (gondoskodva, hogy azok a megengedett határokon belül maradjanak), a vonatkozó törvények és rendeletek végrehajtása, • koordinált összehangolása a politikáknak és intézkedéseknek a vízgyűjtőn (az állami és nem állami szereplők között), • probléma megoldás, a tárgyalási mechanizmus biztosítása. Tervezés és költségviselés • a víz szétosztása, mechanizmusok és kritériumok meghatározása, melyek megoszlanak a vizet felhasználó különböző szektorok között, beleértve a környezetet és természetvédelmet is, • közepes és hosszú távú tervezés a vízgyűjtő szintű vízkészlet-gazdálkodás biztosításra, • a készletek, erőforrások mobilizálása, költségek biztosítása például a vízhasználati illetmények és adók összegyűjtése által.