A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)
4. szekció: Árvíz- és belvízvédelem az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló az EU irányelv tükrében - dr. Nagy László, BME: Árvízvédelmi gátak megbízhatóságon alapuló kockázat számításának menete
9 A kockázatelemzésen – mint a legjobb elérhető számítási módszeren – alapuló vizsgálatnál nem csak a műszaki biztonságot veszik figyelembe, hanem a védett (gazdasági) értékben keletkező károkat is. Ezzel a társadalmi gazdasági igényeket a biztonság megfogalmazása jobban követni tudja (sőt helyenként a fejlődés motorja is lehet). Jelen közleményben meghatároztam azt a számítási szerkezetet, mely egy árvízvédelmi öblözet elöntési valószínűségének meghatározásához szükséges. Bemutattam, hogyan lehet alkalmazni a talajfizikai jellemzők változékonyságára épülő kockázat számítást az árvízvédelmi öblözetek biztonságánál. Szem előtt kell tartanunk, hogy az árvízmentesítés, a védettség soha sem abszolút mértékű, ami hamis biztonságérzetet kelthet. Figyelembe kell ezért venni a megmaradó kockázatot, beleértve a lehetséges tönkremenetelt és meghibásodást. Megbízhatósági elven alapuló számítással kimutatható, hogy • a megismert leggyengébb láncszem nem alkalmas az öblözet árvízvédelmi gátjainak, mint rendszernek a jellemzésére. Nem zárható ki, hogy még gyengébb láncszemet is lehet találni; • az abszolút biztonság nem létezik, elérése gazdaságtalan ábránd, a rossz kockázat kommunikáció eredménye. Azt a hamis biztonság érzetet kelti, hogy a jelenlegi gáttervezési és gátépítési szabványok és előírások betartása teljes biztonságot nyújt, pedig ekkor még jelentős reziduális kockázatra kell számítani. A reziduális kockázat eltérő mértéke minden árvízvédelmi öblözetre már jelenleg is meghatározható. IRODALOM MSz 10429-84 Árvízvédelmi gátak terhelései és biztonsági tényezői. 1984. MSz 15292-98 Árvízvédelmi gátak biztonsága. 1998. Nagy L.: Árvízi kockázati térképezés műszaki előkészítés I. ütem. Kockázat az árvízvédelmi földműveknél. Zárójelentés. OMFB által támogatott alkalmazott kutatás. 1996. Nagy L.: Az árvíz típusai. Víztükör, XXXVIII. évf., 6. szám, 1999. Nagy L.: Az árvízvédelmi biztonság és kockázat, Kutatási jelentés kézirat. „Magyarország vízgazdálkodási stratégiája az ezredfordulón”, MTA Stratégiai kutatási program. 1999. Nagy L.: Az árvízi biztonság fejlődése. Hidrológiai Közlöny, 80. évf., 2. szám. pp. 111-118, 2000. Nagy L.: Az árvíz-kockázati térképezés alapjai. Hidrológiai Közlöny, 80. évf., 4. szám, pp. 251-258, 2000. Nagy L.: Az árvízvédelmi gátak geotechnikai problémái. Vízügyi Közlemények, LXXXII. évf., 1. füzet, pp. 121146, 2000. Nagy L.: Az árvízvédelmi gátak terhelései és biztonsági tényezői. Víztükör, XL. évf., 1. szám, p. 7-8, 2000. Nagy L.: Árvízvédelmi gátak tönkremeneteli valószínűségének meghatározása. Hidrológiai közlöny, 3. szám, pp. 137–144, 2001. Nagy L.: Az elviselhető kockázat. Vízügyi Közlemények, LXXXIII. évf., 4. füzet, pp. 429-450, 2001. Nagy L.: Az árvízvédelmi biztonság és a kockázat. Vízügyi Közlemények, LXXXVI. évf., 2. füzet, Megjelenés alatt, 2004. Nagy L.: Az árvízvédelmi biztonság jelenlegi megfogalmazása, Hidrológiai Közlöny, LXXXV évf., 4. füzet, pp. 1-7, 2004. Nagy L.: Kockázat számítás az árvízvédelemben - az EU javaslata. Hidrológiai Közlöny, 2. szám, 17-20, 2005. Nagy L., Tóth S.: Veszély, Zóna és Kockázat térképezés. Vízügyi Közlemények, LXXXIII. évf., 2. füzet, pp. 288-308, 2001.