A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

4. szekció: Árvíz- és belvízvédelem az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló az EU irányelv tükrében - dr. Nagy László, BME: A magassági biztonság

A MAGASSÁGI BIZTONSÁG DR. NAGY LÁSZLÓ BME Geotechnikai Tanszék 1. AZ ÁRVÍZI BIZTONSÁG SZERKEZETI ELEMEI A biztonság szerkezeti módszerének megfogalmazása jelenleg eljárási szabályokból

1

, és négy számszerűsíthető determinisztikus elemből áll Magyarországon: • mértékadó árvízszint meghatározása a 100 vagy 1000 éves visszatérési idő alapján, • a magassági biztonság értéke, • előírt korona szélesség és rézsűhajlás, • előírt biztonsági tényező. Ezeknek a determinisztikusan meghatározott elemeknek az alkalmazása azt a hamis biztonságérzetet sugallja, hogy betartásuk esetén biztonságban érezhetjük magunkat, pedig a tönkremenetelnek ekkor is van valószínűsége. A valószínűséget csökkenthetjük például a szabályok szigorításával, de nullára nem redukálhatjuk. Ezért a biztonság növelő projekteknél csak tönkremeneteli valószínűség csökkentésről, kockázat csökkentésről beszélhetünk. A magassági biztonság definíciója az MSZ 10429 szerint a gát korona magasságának és a mértékadó árvízszintnek a különbségeként kerül meghatározásra. Tehát negatív szám is lehet. Két dolgot kell megkülönböztetni, ami az MSZ 10429 szövegében összemosódik, illetve keveredik és kimarad: • Meglévő magassági biztonság az, ahogy az MSZ 10429 szövegében van: "A mértékadó árvízszint és a töltéskorona vagy árvízvédelmi fal víz felőli élének magassági különbsége méterben kifejezve”, • Előírt magassági biztonság: a mértékadó árvízszint feletti előírt gátmagasság. Ennek a definíciójánál rögzíteni kell, hogy a magassági biztonság milyen (többlet) hatásoktól véd, illetve mely bizonytalanságok kiküszöbölésére való tekintettel határozták meg. Tekintettel arra, hogy a magassági biztonság értéke egy műszaki fogalom és számolható érték, célszerű ezért nagyságát rögzíteni (például táblázatosan) folyónkénti vagy folyó szakaszonkénti részletezéssel. A magassági biztonság értéke jogszabály által rögzített, a jogszabály pedig több más dokumetum (például határvízi egyezmény

2

) alapján került összeállításra. Jellemző értékek: • 1,0 méter a magassági biztonság az országban a legtöbb helyen, • 0,5 méter a magassági biztonság a Lajta két ága közötti vésztározó töltésénél és még néhány visszatöltésezett kisebb mellékfolyónál, 1 Úgymint a tömörségi fok előírása, mentett oldali 10 méteres biztonsági sáv, fagyos időben történő földműépítés megtiltása, tőzeg, szemét és diszperzív agyag beépítésének tilalma, stb. 2 Az országhatárnál a szomszédos országgal kötött egyezmények alapján csaknem mindenhol nagyobb a magassági biztonság mint a hazai átlagosan előírt egy méter. Például az országba belépő Berettyó töltésénél az előírt magassági biztonsági biztonság értéke 1,2 méter, a Dráva bal parton az előírt magassági biztonság 1,2 méter, vagy az országból kilépő Duna töltésnek magassági biztonsága 1,5 méter, mint amennyi az országból kilépő Tisza töltésre is elő van írva. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a szomszéd országnak nagyobb biztonságot nyújtunk, mint a hazai területeknek, mondta ezt egy angol kolléga amikor megismerte a magyar előírásokat. Más szóval az ország belső területei kijelölt vésztározóként szerepelnek.