A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

1. szekció: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés - Mrekva László, AXIÁL Kft., Rónay István: A vízgyűjtoszintű integrált vízkészlet-gazdálkodási gyakorlat kihívásai

12 Költség-visszatérülés: Elő kell segíteni a fenntartható költség-visszatérülést. Lényeges, hogy a lehető legtöbb erőforrást kell felhasználni, a legéletképesebb, legmagasabb műszaki színvonalat biztosító tervet, projektet kell kiválasztani és mindezt a lehető legalacsonyabb költséggel kell megvalósítani. Fontos, hogy a projektek megvalósításáról szóló döntések komplex szemlélettel, az összességében legjobb megvalósítás érdekében történjenek. Gazdálkodás és fejlesztés/hasznosítás Számos fejlődő ország azon küzd, hogy egyensúlyt teremtsen a készletekkel történő gazdálkodás és azok kiaknázása között. A hosszú távú gazdálkodás a célravezető, amikor megtervezzük és megvalósítjuk a készletek hasznosítását a költségekre és a stabilitásra vonatkozó tényezők figyelembevétele mellet. g. A vízgyűjtőn rendelkezésre álló készletek, erőforrások kielégítő ismerete A vízgyűjtőn lévő vízkészletekről és az emberi erőforrásról rendelkezésre álló ismeret és információ megléte úgymond kívánatos dolog. Számos vízgyűjtőn e szükséges adatok és információk nélkül kell elkezdeni a vízkészlet- gazdálkodási terv megvalósítását. Fenntartani és gyarapítani a biztos tudást – a vízgyűjtőn lévő természetes készletekről – szakmai ismeret és tudományos látásmód nélkül nem lehetséges. h. Minden részletre kiterjedő monitoring és kiértékelés A monitoring és kiértékelés nélkülözhetetlen annak biztosításához, hogy a jelen vízkészletgazdálkodás helyesen valósuljon meg és a gazdálkodási stratégiának megfelelően állapítsuk meg az igényeket. A hatékony monitoring könnyen hozzáférhető adatbázist, elemzői eszközöket és adekvát információt kíván. A vízgyűjtő fenntarthatóságának megállapításához használatos alapvető tényezők: • a vízgyűjtő természeti erőforrásainak állapota, • változások a vízgyűjtőn, • a vízgyűjtőn előforduló vagy valószínűsíthető negatív jelenségek, • a globális és lokális változásokra ható főbb paraméterek, • a célok eléréséhez kapcsolható mutatók, • pénzügyi műveletek, • gazdasági előnyök, javak, • belső indikátorok, úgymint felelősségre vonhatóság, az adatgyűjtés költségéről szóló konzultáció, és költségkorlátozás. i. Vízgyűjtő szervezetek, vízgyűjtő intézmények szerepe Egy vízgyűjtő szervezet/intézmény legfőbb szerepe a teljes vízgyűjtőre kiterjedő tervezés, gondoskodás a vízkészletet felhasználók szükségleteinek kielégítéséről és gondoskodás a vízzel kapcsolatos kockázatok, veszélyek elleni védelemről. Kötelességük biztosítani a széleskörű társadalmi részvételt a minden szintre kiterjedő döntéshozatali folyamatokban. A vízgyűjtő szervezeteknek/intézményeknek az integrált vízkészlet-gazdálkodásba történő bevonása minden vízgyűjtőn eltérő a sajátságos körülmények és feltételek következtében.