A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)
4. szekció: Árvíz- és belvízvédelem az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló az EU irányelv tükrében - dr. Nagy László, BME: Árvízvédelmi gátak megbízhatóságon alapuló kockázat számításának menete
műszaki és gazdasági ismereteket ötvöző kockázat számítási módszert alkalmazhatnak, 4) az eredményeket hasznosabban lehet majd használni, ha általánosan emeljük a kockázatszámítással kapcsolatos tudásszintet. 1. SZEMPONTOK A KOCKÁZATSZÁMÍTÁSHOZ Jelen tanulmányban egy olyan számítási, vizsgálati rendszert mutatok be, mely az alapadatoktól a döntéshozói feladatig műszaki és gazdasági alapokon nyugszik. Az árvízvédelmi fejlesztések során is alapvető műszaki és gazdasági döntéseket kell hozni, ezért szükséges a döntés előkészítés tudományos módszereit fokozottan alkalmazni. Ezen módszerek figyelembe vétele segít megítélni a védvonalrendszer jelenlegi védőképességét, megbízhatóságát, a tönkremeneteli valószínűséget és a tönkremeneteli valószínűséghez fűződő bizonytalanságokat. Bemutatásra került a megbízhatóságon alapuló geotechnikai számítás, melynek eredménye a gát állékonysági viszonyaitól is függő tönkremeneteli valószínűsége a vizsgált árvízvédelmi öblözetnek. A rendszer szemlélet azonosítható abban, hogy a talajfizikai jellemzőktől, mint műszaki alap adatoktól kiindulva hogyan épül fel a valószínűség elméleten keresztül a kockázat számítás egészen addig, hogy a politikai döntéshozóknak meg kell határozni az elviselhető kockázat mértékét. Tapasztalati tények mutatják, hogy a tervszerű megelőzés költsége kevesebb, mint tizede a védekezési költségnek (mindamellett a kárelhárítási művek megépítésével új értéket nem hozunk létre, ezeket a veszély elmúltával el kell bontani), a tervszerű megelőzés költsége (a hely függvényében) százada-ezrede a kárnak. Ehhez jellemző adatok: - 2000-ben a Szolnok környéki védekezéskor mintegy 320 km nyúlgát épült a Tisza mindkét partján az árvízvédelmi töltéseken. A védekezéskor mintegy 8 millió homokzsákot használtak fel (amiből csak egy milliót az akolhát környéki rézsűcsúszások bevédésére). Ezek a művek még 2000-ben elbontásra kerültek, költségük megközelítette a 11 milliárdot. (Nem is beszélve a helyi lakosok mintegy 4 milliárd Forint értékű közmunkájáról.) - 2001-ben a tarpai gátszakadás következtében keletkezett kár megközelíti a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésének költségeit. Megjegyzendő, hogy az elöntött beregi öblözet az átlagosnál kisebb területű és szegényebb. - Ha nem épültek volna ki a Tisza bal parti töltések 1997-2000 között mintegy 12 milliárd Forintból, 2001-ben több mint 200 milliárdos kár keletkezett volna Tiszabecs és Vásárosnamény között. Az árvízvédelmi öblözetek védőképességének fejlesztésénél, a gátrendszer kiépítésénél nem közömbös a mentesített területen keletkezett kár. Nagyobb értékű öblözetnél (ahol feltételezhetően a keletkező kár is nagyobb) a biztonságnak is követnie kell a magasabb gazdasági igényeket. Ezt javasolja az Európai Unió is az „Árvízvédekezés legjobb gyakorlata” dokumentumban. Bár a kockázat számítás menete a hétköznapi ember számára nem azonnal érthető, az elv logikus volta, tisztasága nyomon követhető és társadalmilag ellenőrizhető 3 . 3 Kockázatelemzést javasol az árvízvédelemben a Magyar Hidrológiai Társaság 2004 évi vándorgyűlése is. 3
