A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

4. szekció: Árvíz- és belvízvédelem az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló az EU irányelv tükrében - dr. Nagy László, BME: Árvízvédelmi gátak megbízhatóságon alapuló kockázat számításának menete

ÁRVÍZVÉDELMI GÁTAK MEGBÍZHATÓSÁGON ALAPULÓ KOCKÁZAT SZÁMÍTÁSÁNAK MENETE DR. NAGY LÁSZLÓ BME Geotechnikai Tanszék Árvíz megjelenésére a jövőben is számítani kell. Következményei azonban megfelelő stratégiával csökkenthetők. A vízkárelhárítás stratégiája a megelőzés. Az árvízi stratégiának ki kell terjednie az egész vízgyűjtőre, és elő kell mozdítania a vízzel, a földterülettel és az ezekhez kapcsolódó erőforrásokkal kapcsolatos tevékenységek koordinált fejlesztését, kezelését és a természeti környezet megőrzését. Az árvizek fenntartható megelőzése, az árvízmentesítés és az árvízvédekezés legfontosabb szempontja

1

. Szem előtt kell tartani a természeti folyamatok gyenge előre jelezhetőségét. Az árvízi események a természeti folyamatok részét képezik. Az árvíz okozta vízkár a természeti katasztrófák egy fajtája. Árvizek eddig is voltak és a jövőben is lesznek. Az országok, az emberek mindig lépés hátrányban voltak az árvizekkel kapcsolatban, Magyarországon rendszeresen finanszírozási problémákkal küszködik az árvízvédelem. Amennyire lehetséges, a természeti folyamatokra gyakorolt emberi ráhatást meg kell fordítani, ki kell egyenlíteni, a jövőben pedig meg kell előzni. A természeti veszélyek elleni védelem - így az árvízvédelem is - Magyarország biztonságpolitikájának része. A mindenkori kormányzat alapfeladata az állampolgárok biztonsága. A „gondoskodó állam” felelőssége azonban sokszor csak a fokozott veszély pillanataiban nyilvánul meg.

2 A vízzel, az árvízzel kapcsolatos feladatok jelentős része a szociális ellátáshoz és a létbiztonsághoz kötődik, ezért a gazdasági megközelítésnek is követnie kell a társadalmi gazdasági igényeket szigorú etikai és politikai kompromisszumok mellett. Amikor egy mérnök elkezd tervezni egy gátat, meggyőződése, hogy az "Ő gátjának" a későbbiekben semmilyen károsodása nem következhet be, és az általa tervezett gát gazdaságos és mégis biztonságosabb, mint a mások által korábban tervezett gátak. Az abszolút biztonságos gát utáni vágy jelentős túlméretezéshez vezethet. Tudomásul kell venni, hogy minden valamilyen veszéllyel, kockázattal jár, így a mérnöki szerkezet megvalósítása is. A biztonság iránti vágy jelentkezik a hazai árvízvédelmi gátak tervezési előírásainál is. Egész bástya rendszert építettünk fel részint ökölszabályokból (1,0 méteres biztonsági magasság, 1,5-es biztonsági tényező), másrészt a számítási és vizsgálati módszerekből (mértékadó vízszint meghatározás stb.) valamint különböző nyilvántartásokból. De továbbra sem tudunk megfelelni arra az egyszerű kérdésre, hogy mennyire biztonságos egy gát. Az élet sokszor rácáfol a mégoly pontos számításokra is, tönkremegy az a gát, amelyiknek nem kellene, és töretlenül áll, aminek állékonysága kétséges. Egy gáttervezési folyamatnál nagyon messziről kell elindulni (csapadékok, lefolyási tényezők, talajjellemzők stb.) sok számítást kell elvégezni, és még így sem tudunk megfelelni pontosan arra az egyszerű kérdésre, hogy mennyire biztonságos egy gát. Azt tudjuk, hogy mikor lesz biztonságosabb a gát, ha például nem 100 hanem pl. 300 éves visszatérési időt veszünk figyelembe, ha nem 1,0 m hanem pl. 2,0 m lesz a biztonsági magasság, ha nem 1:2-es hanem 1 Az Európai Unió által kiadott az „Árvízvédekezés legjobb gyakorlata” dokumentuma szerint. 2 Fontos szempont, hogy az állam tulajdonosként jelenik meg nemcsak a veszélyeztetett tulajdonoknál, hanem az árvízvédelmi biztonságot nyújtó árvízvédelmi rendszernél is.