A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

4. szekció: Árvíz- és belvízvédelem az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló az EU irányelv tükrében - Mrekva László, AXIÁL Kft.: Városi árvízi kockázatkezelés

Az okozati tényezők különböző kombinációinak eredményeképpen a városi árvizeket alapvetően négy kategóriába sorolhatjuk: 1. lokális/helyi árvizek, 2. folyami árvizek, 3. tengerparti árvizek, 4. özönszerű/hirtelen árvizek (flash flood). Ahhoz, hogy a városi környezetben előforduló árvizek kezelhetővé váljanak, elengedhetetlen, hogy megértsük az őket kiváltó alapvető okokat és hatásokat. I.1.1. Lokális árvizek A sok helyen még ki nem épített, vagy létező, de nem megfelelő kapacitású, illetve karbantartottságú árkok, csatornák miatt alkalmanként a város több területén jelentkeznek kisebb-nagyobb problémák. Az esős időszakban az időszakos viharok következtében előforduló nagyon magas csapadék intenzitás gyakran előidézi a talaj telítettségét. Az épített környezetben – mint a városokban – sokkal valószínűbb a nagyfokú felszíni lefolyás kialakulásának az esélye, ami a helyi csatornázási kapacitás általában elégtelen volta miatt okoz lokális áradásokat. Sajnálatos módon számos városi csatornarendszer elhanyagolt állapotban van, köszönhetően a tisztítás és a fenntartás hiányának. A kicsi és közepes városok, a gyors fejlődésnek és az infrastruktúrának (mint pl. az útépítés) köszönhetően nem számolnak az eshetőségekkel és nem fejlesztik körültekintően csatornarendszereiket. A helyi hidrogeológiai helyzeteknek köszönhetően, a talajvízszint emelkedés vagy a felszín alatti vízmozgás is lehet a lokális árvizek kiváltó oka. A lokális árvizek általában meglehetősen körülhatárolt földrajzi területen és általában rövid idő alatt fordulnak elő. Azonban a hosszantartó esős időszakokban a helyi árvizek hetekig is eltarthatnak kiterjedt rombolást okozva. I.1.2. Folyami árvizek A folyók mentén természetes és elkerülhetetlen, hogy árvizek keletkezzenek. Vannak évszakos gyakorisággal történő árvizek, például téli vagy tavaszi esőzések idején, amikor a hótakaró is olvadásnak indul, ilyenkor a folyómeder túlságosan gyorsan telik meg vízzel. Viharokból, frontrendszerekből származó heves esőzések is okozhatják a folyók áradását. A városok általában az alacsonyabb fekvésű területeken helyezkednek el, a folyók középső és alsó szakaszain, ahol különösen védtelenek az árvizek kártételei ellen. A legtöbb jelentős vízgyűjtőn az árterek éves gyakoriságú elöntésnek vannak kitéve. Gyakran a városok növekedése kiterjed az ártéri területekre, csökkentve ez által az áradás természetes levonulási terét. Ahol a városok az árvíz szintje alatt vannak, és mesterséges töltésekkel védik a területeket az elöntéstől, ott meg van az esélye egy esetleges töltésszakadásnak és egy pusztító városi környezetben bekövetkező áradásnak. Amikor a városok, vagy azok egyes részei a folyók áradási miatt víz alá kerülhetnek, a védekezést a teljes vízgyűjtőre kiterjedően, adminisztrációs határokat átlépve kell megvalósítani. Ahol egy vízgyűjtő egy ugyanazon nemzetállamon belül helyezkedik el, ott az integrált vízgyűjtő gazdálkodás elvét kell alkalmazni az adminisztráció minden szintjére kiterjedően, biztosítva mind a vidéki mind a városi érdekeltségek számára, hogy a vízgyűjtő felső területein folytatott tevékenységek következtében a kialakuló árvíz ne veszélyeztesse az alsó szakaszokon lévő településeket sem. A kiterjedt, nagy nemzetközi vízgyűjtők, esetében követelmény az, hogy a vízkészleteinkkel és az árvizekkel a különböző nemzetek és közösségek érdekében a teljes vízgyűjtőn egységes módon gazdálkodjunk, kötelezővé téve többek között a közös nemzetközi vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítését. 3