A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

4. szekció: Árvíz- és belvízvédelem az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló az EU irányelv tükrében - Mrekva László, AXIÁL Kft.: Városi árvízi kockázatkezelés

I.1.3. Hirtelen árvizek Hirtelen özönszerű áradások a hegyvidéki vagy magasabban fekvő területekről a heves esőzések, felhőszakadások, földcsuszamlások következtében a gyorsan felhalmozódó és szabad felszíni lefolyás következtében alakulhatnak ki. Ha a vihar intenzív csapadékhullással párosul, az esővíz a vízmosásokban, hasadékokban, vagy kisebb patakok medrében sebesen mozgó folyóvá alakul. Hirtelen árhullám kevesebb, mint egy perc alatt kialakulhat, mégis elegendő energiával rendelkezhet ahhoz, hogy járdarészeket, házakat stb. elsodorjon. A városokban a természetes felszínt átalakították, lefedték, a talajfelszín helyett utak, parkok és betonnal burkolt területek alakultak ki, amik nem képesek elnyelni a csapadékvizet, ami az úgynevezett városi áradásokhoz vezet. A városi felszín a csapadékvíz lefolyását (az adott területről való elvezetését) 2-6-szorosára növeli az eredeti állapothoz viszonyítva. A városi áradások során az utcák sebes folyókká válnak, míg az alagsorok, aluljárók halálos csapdákká válhatnak, ha megtelnek vízzel. Az effajta áradások hirtelen emelkedéssel, viszonylag gyors levonulással és nagyfokú áramlási sebességgel jellemezhetőek. A vízhozamok gyorsan elérik a maximumot és majdnem ilyen gyorsan le is csökkennek. Az özönszerű áradások különösen a hegyvidékeken fordulnak elő, de bárhol előfordulhatnak, ahol a terep meredek, a felszíni lefolyás értéke magas vagy ahol a víz szűk kanyonokban folyik. Az özönszerű, hirtelen áradások különösen pusztító hatásúk a sűrűn lakott területeken más típusú áradásokkal szemben, mert kiszámíthatatlan természetűek, szokatlanul erős áramlásúak, és mert nem hagynak elegendő időt a kitelepítésre és a felkészülésre. I.1.4. Tengerparti árvizek Hurrikánok, trópusi viharok, vagy a nyílt tengerek feletti alacsony légnyomások következtében keletkezhetnek olyan erős szelek, amelyek az óceánok vizét a szárazföldre kinyomják, és nagy áradásokat okozhatnak. A magas vízszint elvághatja a menekülés útját. A tengerparti áradást okozhatja tengerár is, amit cunaminak is neveznek. Ezt néha szökőárként is emlegetik. Ezeket a hullámokat földrengések vagy vulkáni tevékenység váltja ki. I. 2. A városi árvizek hatásai A városi árvizek hatása különösképpen – közvetlen és közvett módon – a gazdasági veszteségekben mutatkozik meg. Számos az alábbiakban felsorolt, a városokra (ahol jelentősen megnövekedett az árvízkockázat) vonatkozó – a különösen alacsony és a közepes jövedelemmel rendelkező országok esetében- karakterisztika ismeretes: • koncentrálódó lakosság, köszönhetően a munkából származó jövedelem koncentrációnak, • hatalmas, áthatolhatatlan felületek és építkezések, • kezelés nélküli szilárd és folyékony hulladék felhalmozódás, • eltömődött csatornarendszerek, • intenzív gazdasági tevékenység, • nagy értékű infrastruktúra és tulajdon, • higiénia és egészségügyi alapok nélküli lakások, • a városok körüli regionális változások. I.2.1. Kitettség A kitettség arra a kérdésre ad kizárólagosan itt választ, hogy vajon az emberek vagy a vagyoni értékek fenyegetve vannak-e az árvíz által. A városi árvízkárok emelkedésének egyik 4