A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)
1. szekció: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés - Mrekva László, AXIÁL Kft., Rónay István: A vízgyűjtoszintű integrált vízkészlet-gazdálkodási gyakorlat kihívásai
10 társadalmi és kulturális jelentőségét sem, mely az emberiség vízgyűjtőn történő letelepedését segítette elő. Az alábbi feltételek megléte fontos, de nem nélkülözhetetlen előfeltétele az integrált vízkészlet-gazdálkodás végrehajtásának. Az integrált vízkészlet-gazdálkodás célja egy fenntartható vízbiztonság megteremtése a jelen megszorítások közepette és ezen keresztül javítani a járulékos feltételeket minden egyes vízgyűjtőn. A vízgazdálkodóknak keresniük kell és fel kell ismerniük, hogy mely feltételek nélkülözhetetlenek a hatásos gazdálkodáshoz, melyek azok, amelyek nem intézményesíthetőek azonnal és melyek fejleszthetőek folyamatosan, teljesen vagy részben a spirálon történő fokozatos előrejutás érdekében. a. Politikai hajlandóság és elkötelezettség A politikai hajlandóság minden szinten segít az érdekeltek egyesítésében és előmozdítja ezt a folyamatot. Különösen szükséges ez akkor, ha a végeredmények vagy intézkedések változásokat, változtatásokat okoznak vagy tesznek szükségessé a törvényes és intézményes szerkezetben, vagy ha az érdekeltek között probléma, konfliktus áll fenn. Általában a politikai elkötelezettség magas szintje eltérő mértékben valósul meg a víz szektoron kívül. A politikai hajlandóság a társadalmi tudatosság potenciális eszköze, működtetője. Mindazonáltal, létezik egyfajta visszacsatolási folyamat, mint amilyen a stabil politikai hajlandóság, mely gyakran társadalmi kényszer következménye. A vízgazdálkodóknak a víz fontosságának megértetésére és az integrált vízkészlet-gazdálkodás szükségességére kell összpontosítani, amikor a társadalommal, a médiával, a kormánnyal vagy akár a politikusokkal kerülnek kapcsolatba. b. Vízgyűjtő gazdálkodási terv és tisztánlátás A vízgyűjtő szintjén megvalósuló integrált vízkészlet-gazdálkodás általában egy hosszadalmas folyamat, mely a vízgyűjtő fejlődését segíti, amint az „spirális modell” is szemléltette. A tiszta látásmód meghatározza a kutatás területét és a tervek tényleges végrehajtása felöl biztosít. Az egyes tervek által nyújtott szolgáltatásoknak, remélt előnyöknek és hatásoknak tisztán kell látszódni, a résztvevők elégedettsége és a kapcsolódó egyéb szektorok közötti egyensúly eredményeképpen. A folyamat időszakos felülvizsgálata nagyon fontos, hogy a későbbiekben mérlegelni tudjuk azokat változásokat, amelyek nem közvetlenül a vízzel összefüggő szektorokban következtek be. c. Részvételi és koordinációs mechanizmus, az információ csere elősegítése A fenntartható vízgyűjtő-gazdálkodás a tervezéstől a végrehajtásig és üzemeltettetésig a különféle érdekeltek, szektorok és adminisztrációs szintek összehangolt bevonását követeli meg. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az érdekeltek mindenre kiterjedő, teljes körű bevonása nem csak egy sarkalatos előfeltétele a sikeres döntéshozatalnak, de alapvető a méltányosság és társadalmi igazságosság elősegítésének szempontjából. A modern, demokratikus életvitel megköveteli a társadalom aktív szerepét és a közösség tagjainak szükségszerű, feltétlen részvételét magában a döntési folyamatokban. A társadalom, vagyis az érintettek részvétele nem csak azok információval történő ellátását, tájékoztatását jelenti, hanem egy kölcsönhatást a döntéshozó szervezetek és azok között, akik részt kívánnak venni a döntésben. A vízgyűjtő-gazdálkodás megkívánja, hogy megértsük a társadalmat, ismerjük meg elképzeléseit, még mielőtt megpróbálnánk projektjeinket, terveinket érvényre juttatni. Az adott politika minősége függ a széles körű részvétel biztosításától a folyamatok teljes láncolatában – a koncepció megfogalmazásától a megvalósításig. A széles körű konzultáció nem új jelenség. Hosszú múltra visszatekintő hagyományai vannak annak, hogy kívülről is
