A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)
1. szekció: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés - Mrekva László, AXIÁL Kft., Rónay István: A vízgyűjtoszintű integrált vízkészlet-gazdálkodási gyakorlat kihívásai
9 Felfelé haladva a spirálon olyan szakaszok azonosíthatók be, amikor felmerül az integrált vízkészlet-gazdálkodás megújításának vagy felülvizsgálatának szükségessége. A vízgazdálkodóknak ezért tehát óvatosnak kell lenniük, amikor a vízgyűjtőn bekövetkező változásokra reagálva próbálnak integrált módon gazdálkodni. A vízgyűjtőn bekövetkező változások magukban foglalják a gazdasági növekedést, a társadalmi igények és értékek változását, a váratlan kríziseket, és mindent, ami katalizátorként szerepel a vízkészletgazdálkodás szükségességének kihangsúlyozásában. Az effajta változásokat, mint a várhatóan jobb vízkészlet-gazdálkodás hajtóerejét kell tekintetbe venni. A konszenzusépítés időigényes, de megkönnyíti a szükséges intézkedések idő előtti megkezdését. Hová helyezhető a vízgyűjtő a spirálon? A spirális tervezés egyik nagyon fontos szempontja, hogy megértsük, hogy hol helyezkedik el a vízgyűjtő a spirálon? Milyen fázisban vannak a szereplők? A „felismerés” vagy a „koncepcióalkotás” fázisában vannak vajon? Az integrált vízkészlet-gazdálkodási spirál melyik szintjén vagyunk már túl? Ajánlott, hogy a vízgazdálkodók mielőtt bármiféle tevékenységbe belekezdenek, elemezzék vízgyűjtőjük helyzetét, hogy hozzávetőlegesen megállapítható legyen jelen pozíciójuk a spirálon. A változás okai A vízkészletek direkt és indirekt módon befolyásolhatók számos, az embertől függő gazdasági, társadalmi és demográfiai tényező kölcsönhatása által, úgymint: • kormányzás (intézményi, törvényes végrehajtás, decentralizáció), • demográfia (népesség szaporulat, a nemek közötti különbség kérdése, a migráció, a városiasodás), • földhasználat (mezőgazdaság, városiasodás, erdőirtás, útburkolatok), • gazdaság (iparosodás, globalizáció, étel és üzemanyag krízis), • társadalmi feltételek (oktatás, kultúra, szegénység), • műszaki tudományok (vízhasználati műszaki eljárások, információtechnológia, energia átalakítás), • klímaváltozás és változékonyság. A vízgazdálkodónak, meg kell ismernie és meg kell értenie, hogy a különféle események és hatások miként befolyásolják a hidrológiai folyamatokat. Információval kell rendelkeznie a vízigényekkel kapcsolatos jelenlegi és jövőbeni várható kötelezettségekről, valamint az érdekeltek vízgyűjtő gazdálkodásában betöltött szerepéről. Ezekre a változásokra adott válaszok rangsorolása kulcsfontosságú összetevője a vízgyűjtő szintjén megvalósuló integrált vízkészlet-gazdálkodásnak. VI. A megvalósítás folyamata, az integrált vízkészlet-gazdálkodás megvalósítása a vízgyűjtőn Egy ország vízgazdálkodási szükséglete a sajátosságának –földrajza, éghajlata, mérete, népessége, politikai és kulturális rendszere, a fejlettség szintje, és a vízkészlet problémák természete – megfelelő vízkészlet-gazdálkodás. Egy országon vagy egy vízgyűjtőn belül a különböző területek eltérő vízgazdálkodási problémákkal és kihívásokkal rendelkezhetnek. Azonnal nem lehetséges egy vízgyűjtőn a teljesen integrált megközelítésen alapuló vízgazdálkodás megvalósítása. Azon vízgyűjtő tevékenységek,- mint például a fejlődés vagy a földhasználat – melyek hatással lehetnek a vízgyűjtőn lévő vízkészletekre és a hidrológia jellemzőkre nem hanyagolhatóak el, miközben nem hagyhatjuk figyelmen kívül a folyó
