A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

1. szekció: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés - Mrekva László, AXIÁL Kft., Rónay István: A vízgyűjtoszintű integrált vízkészlet-gazdálkodási gyakorlat kihívásai

5

Az elmúlt évtizedek legfontosabb vízzel kapcsolatos konferenciái: • 1971 Ramsari egyezmény – a vizes élőhelyekről, • 1972 Stockholm: Az ENSZ első Környezetvédelmi Világkonferenciája, • 1977 Argentína: az ENSZ vízügyi konferenciája -Mar del Plata akcióterv: vízellátás és csatornázás javítása, • 1992 Dublin: önálló ENSZ konferencia az élelmezés mellett a víz az emberiség jövőjének másik „szűk keresztmetszete”, • 1987 Az ENSZ Környezet és fejlődés világbizottság Bruntland jelentése. Korlátozások és szükségletek kielégítése. A fenntartható fejődés elve: a jelen generáció igényeit úgy kell kielégíteni, hogy az ne veszélyeztesse a jövő generáció lehetőségeit., • 1992 Rio de Janeiro: “Környezet és fejlődés” konferencia , • 1992 Nemzetközi Vízellátási és Csatornázási Évtized Dublin: ‘Víz és Környezet’ nemzetközi konferencia 113 ország és ENSZ szakértők részvételével, • 1992 Dublini nyilatkozat: a vizekkel kapcsolatos aggodalmakat és megfogalmazásokat politikai felhívás formájában hozta a kormányok és a közvélemény tudomására, • 2002 Johannesburgi Konferencia Johannesburgi nyilatkozat a fenntartható fejlődésről (32 ponttal) (2015-ig felére kell csökkenteni azok számát, akinek nem jut egészséges ivóvíz, illetve nap 1 $ alatti jövedelemből élnek). Kiemelendő ezek közül az 1992-ben Dublinban megrendezet világkonferencia, mely a fenntartható fejlődéssel kapcsolatban négy alapelvet fogalmazott meg: 1. „Az édesvíz véges és sebezhető természeti erőforrás, mely elengedhetetlen az élet fenntartása, a fejlődés és a környezet védelme szempontjából.” 2. A vízkészlet-gazdálkodás és fejlesztés a különböző szintű vízhasználók, tervezők és politikusok részvételén kell, hogy alapuljon.” 3. A nők központi szerepet játszanak a víz beszerzésében, megóvásában és az azzal való gazdálkodásban.” 4. Az egymással versengő vízh

asználók szempontjából a víz gazdasági értékkel bír és a gazdasági javak kategóriájába sorolandó.” Érdemes figyelmet fordítanunk a Dobris jelentésre (The Dobris Assessment. European Environment Agency, Copenhagen, 31 October 1994.), mely fő stratégiai irányként fogalmazta meg Európa egészséges ivóvízzel történő ellátását, reális áron biztosítva a vízhasználói vízszükségletet. A vízkészletekkel kapcsolatos problémák azonban csak a vízgyűjtő szintjén, a vízgyűjtőkön lejátszódó folyamatok áttekintésével és azok integrált módon történő kezelésével oldhatóak meg. Az integrált vízgazdálkodással foglalkozó tudományos kutatások mindegyike a vízgyűjtőt tekinti a tervezés alapjának. IV. A vízgyűjtő szintű integrált vízkészlet-gazdálkodás IV.1. A vízgyűjtő, mint az integrált gazdálkodásra alkalmas egység A vízgyűjtő szintű perspektíva gyakorlati módon teszi lehetővé a vízgyűjtőterület alvízifelvízi része, a minőség-mennyiség, a felszíni víz-felszín alatti víz és a földhasználatvízkészlet közötti integrációt. Elfogadott tény, hogy, a víz a gazdasági, a szociális és a környezeti fejlődés nélkülözhetetlen eleme. A vízgyűjtő-egységen belüli gazdálkodás lehetővé teszi minden lényeges környezeti és társadalmi-gazdasági kérdésnek a gazdálkodási tervezésbe és a kiegészítő szabályozói döntésbe történő integrálódását. A vízgyűjtő szintű megközelítést indokolják a földrajzi és hidrológia jellemvonások és a vízgyűjtő szerte