A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

4. szekció: Árvíz- és belvízvédelem az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló az EU irányelv tükrében - Gacsályi József, FETIKÖVIZIG: A Túr folyó árvízvédelmi rendszerének fejlesztési lehetőségei a 2001. évi márciusi rendkívüli árvíz tapasztalatai alapján

6.2.2. Árapasztó tározó kialakítása A szerkezeti elemek másik lehetősége az árapasztó tározás alkalmazása. A Túr esetében már az l970-es árvizet követően foglakoztak az árapasztás gondolatával. Az eltelt közel 40 év alatt kidolgozott javaslatok során eljutottunk a térség árvízvédelmi biztonsága szempontjából legkedvezőbb, valamint természetvédelmi célokat is kielégítő változathoz. Ez egy olyan tározó rendszer, mely az árvízvédelmi célokat, valamint a természet közeli szelíd árasztást tudná integráltan kezelni, ahol az árapasztó műtárgy megmaradna a vízfolyás felső szakaszán, a viszonylag nagy mélységű és hosszabb idejű elöntés viszont lejjebb, a természetvédelem által támogatott árvízi tározó területén valósulna meg. A Tiszán VTT keretében elkezdett síkvidéki tározókkal szemben a legnagyobb különbség, hogy míg a tiszai tározók esetén a töltéseket ki kell építeni az előírásoknak megfelelően, addig a túri védvonalrendszerek további fejlesztését lehet kiváltani az árapasztó tározó kialakításával. Ezáltal a Tisza visszaduzzasztó hatása miatt csak a Túr torkolati szakaszát kell kiépíteni az előírásoknak megfelelőn. Itt jegyzem meg, hogy az árapasztó tározó mentén lévő töltéseket tervek szerint elegendő a tározási vízszint+1 m-es magassági szintre kiépíteni, ami a valóságban az érintett töltés szakaszok átlagosan 60 cm-es magasítását jelentené. Ha a beruházás elkezdődne, az a furcsa helyzet állna elő, hogy a tározóval érintett jobb parti töltésszakasz a fenti okok miatt magasabb lenne, mint a vele párhuzamos bal parti töltés. Az árapasztó tározó kialakítása pontosan azt a célt szolgálja, hogy csak a Tisza visszaduzzasztása miatt befolyásolt torkolati szakaszon keljen töltésfejlesztést végezni, azonban a fenti magasságkülönbségnek jelentős pszichológiai hatása lesz a bal parti töltés által mentesített területen élő lakosságra. Hidrológiailag nem indokolt, azonban célszerű az ebből fakadó problémák megelőzése érdekében a fejlesztéseket úgy tervezni, hogy a Túri védvonal mentén, az egymással szomszédos a bal, és jobb parti töltésszakaszok között magasságkülönbségek ne alakuljanak ki. Ez a fejleszteni tervezett töltésszakaszok hosszát megközelítőleg 7 km-el növelné meg. 12. ábra. Ártérrevitalizációval összehangolt árvíztározó javasolt legkedvezőbb változata 12