A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

4. szekció: Árvíz- és belvízvédelem az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló az EU irányelv tükrében - Gacsályi József, FETIKÖVIZIG: A Túr folyó árvízvédelmi rendszerének fejlesztési lehetőségei a 2001. évi márciusi rendkívüli árvíz tapasztalatai alapján

6.3. Az árvízvédelem nem szerkezeti elemei 6.3.1. Az elő‍rejelzés és távjelzés fejlesztése Az elő‍rejelzés fejlesztése terén az eltelt idő‍szakban jelentő‍s fejlő‍dés történt. Az elő‍rejelzés pontosabbá, és megbízhatóbbá vált, melyre biztonságosan lehet alapozni az árvízvédelmi beavatkozásokat. A távjelző‍ állomások kiépítése mind magyar, mind román részrő‍l megtörténtek. Megoldandó feladat, a két rendszer összekapcsolása, melyre pályázati források lehető‍séget biztosítanak. 6.3.2. Logisztika A 2001. évi árvízvédekezés alkalmával jelentkező‍ egyik hiányosság, hogy bár a gátő‍rházak védelmi raktáraiban a védekezési munkálatok megkezdéséhez szükséges anyagok, eszközök (zsák, lapát stb) rendelkezésre álltak, azonban nem voltak kialakítva tartalék homokdepóniák. Ennek azért van jelentő‍sége, mert a többször említett 12-36 óra idő‍elő‍nybő‍l értékes órák mentek el a nyúlgátépítés legfontosabb alkotóelemének helyszínre szállításával. Másik hiányosság a szintén többször kifejtett megközelítő‍ utak hiánya. Hiába vannak elő‍készítve a kialakított zsáktöltő‍ helyeknél a homokzsákok, ha gyorsan nem lehet azokat az adott helyszínre juttatni. A jelenlegi állapot már kedvező‍bb képet mutat. Az árvízvédelmi raktárakban elő‍írás feletti mennyiségben van tárolva a zsák és a fáklya, minden ő‍rjárásban, veszélyességi és megő‍rzési szempontokat figyelembe véve ki lettek alakítva homokdepóniák. Beszállító vállalkozókkal, cégekkel az elő‍szerző‍dések meg vannak kötve, így ha szükséges rövid idő‍n belül a kért anyagok, eszközök biztosíthatók. A stabilizált koronaszakaszok tekintetében azonban elő‍rébb kell lépni, mert egy 2001. évihez hasonló helyzetben még mindig vannak gépjármű‍vel megközelíthetetlen szakaszok. A koronastabilizációk építését az elhúzódó fejlesztések miatt feltétlenül folytatni kell. 6.3.3. Szervezeti felépítés A védelmi szakaszokra szakaszvédelem vezető‍ és helyettese mellé 3 fő‍ mű‍szakis van beosztva. Ez a létszám egy rendkívüli védekezés alkalmával nem elegendő‍. 2001. évi védekezés is megmutatta, hogy az Igazgatóság társ VIZIG-ek segítsége nélkül – köszönhető‍en az ágazat fokozatos leépítésének – egy rendkívüli árvízvédekezéshez szükséges mű‍szaki létszámot nem képes kiállítani. A segédő‍rök alkalmazására a Vízügyi Igazgatóság által bevezetett egyedi szerző‍déses foglakoztatás véleményem szerint hasznosabb, mint egy vállalkozóval történő‍ leszerző‍dés a szükséges létszám biztosítására. A segédő‍rök helyismerete, árvízi tapasztalata egy rendkívüli védekezés alkalmával elengedhetetlen. A túri védelmi szakaszokon 2009. évben 109 fő‍vel kötött elő‍szerző‍dést az Igazgatósággal. Ez a létszám elegendő‍. 6.3.4. Védelmi és lokalizációs tervek A védelmi terv legfontosabb szerepe, hogy áttanulmányozását követő‍en pontos képet kapjunk a védelmi szakaszokról, alapját képezze a védelmi munkálatoknak, beavatkozásoknak. A vízügyi Igazgatóság elkészítette a 07.16-17. számú árvízvédelmi szakaszok korszerű‍, minden igény kielégítő‍ védelmi tervdokumentációját. 13

Next

/
Thumbnails
Contents