A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)
4. szekció: Árvíz- és belvízvédelem az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló az EU irányelv tükrében - Gacsályi József, FETIKÖVIZIG: A Túr folyó árvízvédelmi rendszerének fejlesztési lehetőségei a 2001. évi márciusi rendkívüli árvíz tapasztalatai alapján
hullámtéri rézsűhajlásuk 1:1,5-1:2. Szintén az építési technológiának következménye a keskeny hullámterek (Az István kotróval épített szakaszokon 100-150 m). Védősávok a kiépített szakaszok kivételével nincsenek kialakítva. A kezelő Vízügyi Igazgatóság fenntartás keretében, a lehetőségekhez mérten tisztán tartja az előtereket, azonban a természetes esésviszonyok több helyen árvízvédelmi szempontból kedvezőtlenek. Csapadékosabb időszakban, illetve árvíz esetén az átszivárgó vizek a töltéslábnál gyűlnek össze, elvezetésük nem megoldott. Hiányoznak a megközelítő utak. Igaz ebben van előrelépés: 2001. évben kiépült Túrricse, illetve Csaholc települések felöl 2 stabilizált burkolattal rendelkező mg. út, azonban ezek a beruházások csak a Túr bp. 10+800-17+800 tkm szelvények közötti szakaszra jelentenek megnyugtató megoldást. Továbbra is kritikus a koronastabilizációval nem rendelkező töltésszakaszok megközelítése. A koronastabilizációs szakaszok kis aránya, az előterek fentebb részletezett állapota, valamint megközelítő utak hiánya miatt a Túr árvízvédelmi biztonsága cseppet sem megnyugtató. A következő pontokban – a 2001. évi árvízből levonható tanulságok figyelembe vételével –, részletezésre kerülnek a Túr menti védelmi szakaszok fejlesztésérre irányuló feladatok, külön bontva szerkezeti és nem szerkezeti elemekre. 6.1. A fejlesztések elmaradásának következményei A Túr menti teljes ártér árvízveszélyezettsége a jelenlegi szinten marad, vagy romlik, bármikor bekövetkezhetnek nagy gazdasági károkat okozó árvizek. Az előző évek- évtizedek tapasztalatai egyértelműen jelzik: amennyiben fejlesztésre nem kerül sor, a térség árvízi biztonsága tovább csökken a jövőben várhatóan kedvezőtlenebbé váló klimatikus viszonyok miatt, vagyis 20-30 évenként egyszer biztosan lehet számítani árvízkatasztrófára. Itt célszerű szót ejteni a hullámtér jelenlegi állapotáról. A túr mentén igen keskeny a nagyvízi meder szélessége (100-150 m). Tekintettel arra, hogy a töltésen belül magán tulajdon nem található, így ezek gyep, illetve erdő művelés alatt állnak. Benőttségük a rendezett tulajdonviszonyoknak köszönhetően megfelelő. Ez az állapot azonban nem a fenntartást végző Vízügyi Igazgatóságnak köszönhető, hanem sokkal inkább a töltések felületeiről a szénát évről-évre eltávolító bérlőknek. Jelenleg a bérlők az általuk használt töltésszakaszok közötti hullámteret is kaszálják, így idézve elő a hidraulikailag kedvező állapotot (a partmenti sávban cserjével benőtt ligeterdők továbbra is érintetlenek). A természetvédelem erősödésével, a NATURA 2000-es területek kiterjesztésével a közeljövőben erősen szabályozva lesz ezen területek művelése. Ez a bérlők elvesztését követően, az Igazgatóság évről-évre rendelkezésére álló fenntartási keretének tükrében a hullámtér benőttségét fogja előidézni, mely kedvezőtlenül fogja befolyásolni a nagyvizek levonulását. 6.2. Az árvízvédelem szerkezeti elemei 6.2.1. Árvízvédelmi töltések fejlesztése A Túr mentén összesen 69,2 km hosszban szükséges a töltések előírásoknak megfelelő (Mász+1 m) fejlesztését elvégezni. A beruházás magával vonja a keresztező műtárgyak átépítését, valamint koronaburkolatok kialakítását. A töltésfejlesztés ellen szól a magas költsége, valamint az a tény, hogy a védművek terhelésére nem vagyunk hatással. Könnyen belátható, hogy nagyobb árvízszinten bekövetkező gátszakadásnál nagyobb kárértékkel kell számolni. 11