A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

3. szekció: Folyóink vízgazdálkodási és ökológiai kérdései és gazdasági szerepük - Sziebert János, EJF: A Dunaszekcső - Országhatár közötti dunai hajóút áteresztőképességének javítása

A DUNASZEKCSŐ - ORSZÁGHATÁR KÖZÖTTI DUNAI HAJÓÚT ÁTERESZTŐKÉPESSÉGÉNEK JAVÍTÁSA SZIEBERT JÁNOS Eötvös József Főiskola Műszaki és Gazdálkodási Fakultás 1. Bevezetés A Duna, mint nemzetközi vízi út az ország gazdasági életében mindig jelentős szerepet játszott. Ez a szerep, a globális gazdasági folyamatok térnyerésével egyre erősebb lehet. Ennek egyik akadálya, a szállítási infrastruktúra, ezen belül a kedvező belvízi szállítási lehetőség kihasználatlansága. A Duna és mellékfolyói, mint vízi út nem éri el a nemzetközi standardokban megkívánt szintet, azaz az év jelentős részében a vízi út szélességi, mélységi korlátozásokkal használható. A hatékony szállítás további feltételei a megfelelő, korszerűen felszerelt kikötői hálózat, a forgalomirányítás korszerű informatikai megoldásokra alapozott rendszere. Az Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Baja, Széchenyi u. 2/c.) az INTERREG III. A Közösségi Kezdeményezési Program Magyarország – Horvátország Szomszédsági Program 2004-2006. megnevezésű Európai Unió által finanszírozott pályázati lehetőségen jelentős forrásokat nyert a kezelésében lévő Duna szakasz hajózhatóságának vizsgálatára, annak javítására. A feladat megoldására az Igazgatóság közbeszerzési pályázatot írt ki, amelyet az Eötvös József Főiskola Műszaki és Gazdálkodási Fakultása nyert el. Az elkésztett szakértői tanulmány a A Dunaszekcső – Országhatár közötti dunai hajóút áteresztőképességének javítása címmel, készült el, amely munka fedezetét a Megrendelő részben saját forrásból, részben Szlovénia - Magyarország - Horvátország Szomszédsági Program 2004-2006 Szerződés száma: SZLO-HU-CRO 2006/01/041/HU program keretében elnyert támogatásból biztosította. Az elvégzett munkaréseket két anyagban foglaltuk össze: • Megvalósíthatósági tanulmány, amelyben megvizsgáljuk a projektszakasz általános állapotát, a jelenlegi hajózhatósági viszonyokat. Javaslatot teszünk a hajóút kialakítására, a kialakításhoz szükséges beavatkozások mikéntjére. • Tanulmányterv, amelyben a hajóútkitűzéssel és a folyószabályozással foglalkozunk. A munkát az Igazgatóság adatszolgáltatásának alapján és munkatársainak hathatós szakmai támogatásával végeztük el. 2. A Duna hajózhatósági vizsgálatának aktualitása A Duna a történelem során mindig fontos szerepet töltött be a Kárpát-medencében és a kapcsolódó területeken. Hosszú ideig fő közlekedési útvonalként szolgált. A XIX. században Széchenyi felismerte, hogy az ország gazdaságának felemelkedési záloga az árutermelés fellendítése, az ország külföld felé nyitása. Ennek egyik záloga a Duna hajózhatóságának megteremtés: Eben az időben a legnagyobb hajózási akadály az Al-Dunai zuhatagok jelentették, amelynek felmérését, majd szabályozását elkezdték. Az a munka csak évtizedek múlva fejeződött be műszaki és pénzügyi nehézségek miatt. Ma a globális gazdasági folyamtok térnyerése az Európai Unióhoz való csatlakozásunk után felgyorsult. Az áruk országok, földrészek közötti áramlása a gazdasági centrumok áthelyeződésével rohamosan megváltoznak. Kína és a Távol keleti országok intenzív gazdasági fejlődése és exportpolitikája következtében az Európa – Távol-Kelet forgalom dinamikusan nő. Egyre nagyobb arányt képviselnek a forgalomban a magas szinten feldolgozott termékek. Ezzel párhuzamosan egyre nagyobb igény mutatkozik a Nyugat-Európába vezető tengeri szállítási útvonalak helyett (amely