A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

3. szekció: Folyóink vízgazdálkodási és ökológiai kérdései és gazdasági szerepük - Dávid Zoltán, Seres István, FETIKÖVIZIG: Az Igazgatóság folyószabályozási koncepciója a Tisza és a Szamos folyókra

Művi értékek tekintetében a megvalósítás utáni fázisnak negatív hatásai nincsenek. Ennek éppen az ellenkezője várható, mivel a szabályozási munkák egyrészt a hajózó utat biztosítják, másrészt a folyó árvízi áramlási viszonyait javítják, amelyek a folyóban, illetve partjain lévő épített értékek védelmében, valamint árvízvédelmi, árvízi kockázat csökkentési szerepükből adódóan az ármentesített területen lévő művi értékek megóvásában játszanak szerepet. A szabályozási munkák elkészülte után a folyószakasz képe kis mértékben megváltozik. A tervek szerint a széles meder keskenyebbé válik, egységesebb lesz a folyószakasz. A feltöltődött részek növényzettel, a természetes újulatok fennmaradása mellett, facsoportokkal lesznek beültetve. Elsősorban a kimosódások megelőzése miatt szükséges ez a növényzet, ugyanakkor segíti a tájbaillesztést. Az épült művek a tájból nem tűnnek ki, mivel a kőművek a duzzasztott vízszint +10 cm-ig, a feltöltés duzzasztott vízszintig épül meg. A kivitelezésből származó hatások Az építési folyamat megfelelő munkavégzés esetén nem veszélyezteti az élővizet, a talajra kedvezőtlen hatást nem gyakorol, a kikotort mederanyag a folyóágyból nem kerül el, hanem a kőművek mögötti feltöltésként szolgál alapanyagul. Fontos hangsúlyozni a környezetvédelmi előírások figyelembevételét a gépek üzemeltetésénél, a gépolajok és az üzemanyag felhasználásánál. Az építési munka két fázisra bontható. Egyik a szárazföldi szállítás, ami a kitermelt terméskőnek az uszályokra történő eljuttatását jelenti, a másik a vízi szállítás, ami az uszályok helyszínre történő eljuttatását és a terméskő úszómunkagépekkel történő beépítését foglalja magába. A szállítójárművek a közutat használják majd, nyilván hozzájárulva az útvonalon a szennyezőanyagok kibocsátásához. A forgalom és szennyezőanyag kibocsátás növekedéssel együtt járó negatív hatások csak az építés idejére korlátozódnak. A terméskő vízi szállítása a rakodótól a beépítés helyszínéig történő eljuttatást foglalja magában, amelyet a szállítás helyére érve azonnal beépítenek. A vontatóhajók és úszómunkagépek szennyezőanyag kibocsátása itt is ideiglenes, azaz a negatív hatások is csak az építés idejére korlátozódnak Az építési munkák során az élővilág, természeti értékeken belül, elsősorban az állatokat érintik a beavatkozások ideiglenes hatásai. Ezek lehetnek vízi élőlények, amelyek számára a zaj és az építési, mederalakítási tevékenység jelenthet káros hatást, ugyanakkor lehetnek partközeli erdősávban élők, amelyek elsősorban a zajhatásnak vannak kitéve. Ennek következtében fontos ügyelni arra, hogy olyan időszakban történjen a kivitelezés, amely elkerüli a párzási, költési időszakot. A folyószabályozási munkák a művi elemek tekintetében nem járnak káros hatással. A munkálatok a tájképi, tájhasználati értékeket csak ideiglenes jelleggel rontják, ez azonban csak a munkálatok idejére és csak a munkavégzés helyére terjed ki. A kőművek a levonuló árhullámok által feliszapolódnak, és pár év múlva birtokába veszi a területet a növényzet. A feltöltésre már az első évben növényzetet telepítenek. A tevékenység elmaradásából következő hatások A beavatkozás elmaradása a vízminőség, a talaj, a levegő, az élővilág, természeti értékek és a tájkép, tájhasználat tekintetében a jelenlegi állapothoz képest változást nem jelent. Mivel a folyószabályozási munkák nagyrészt árvízvédelmi céllal készülnek, a beavatkozás elmaradása az ármentesített területeken található művi elemeknél járhat negatív, hátrányos következményekkel. Elsősorban abban a tekintetben, hogy a nagyobb árvízi veszélyeztetettség következtében a mentett területen lévő értékek is nagyobb elöntési veszélynek vannak kitéve. 16