A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

3. szekció: Folyóink vízgazdálkodási és ökológiai kérdései és gazdasági szerepük - Dávid Zoltán, Seres István, FETIKÖVIZIG: Az Igazgatóság folyószabályozási koncepciója a Tisza és a Szamos folyókra

– a szükséges mennyiségben álljon rendelkezésre, illetve legyen előállítható. – az ára a nagy mennyiségi felhasználás figyelembevételével ne legyen magas – főként vízi úton, lehetőleg kevés közúti szállítással legyen eljuttatható a beépítés helyére – feleljen meg a szilárdsági, fagyállósági és kémiai igénybevételeknek, illetve a vonatkozó szabvány-előírásoknak – biztosítsa a művek alakját és tartósságát – feleljen meg a környezetvédelmi előírásoknak – kevés élőmunka felhasználásával legyen előállítható, beépíthető A jelen állapot szerint – jól gépesíthető építési technológia miatt – az Igazgatóságunkon a terméskő, szinte kizárólagos anyaga a folyószabályozásnak. A természetvédelem is támogatja mérnökbiológiai módszerek alkalmazását, azaz a földművek növényekkel, növényi anyagokkal való védelmét és a művi létesítmények tájba illesztését, ezért – a nagyobb költsége ellenére is – vizsgálni szükséges az alkalmazási lehetőségeit olyan folyószakaszokon, ahol a modellezés szerint az igénybevételek helyei ismerté vállnak, és nem szükségeltetik, hogy a mű nagy ellenállású anyagból épüljön. 2008. évben az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok fejlesztési program keretein belül pályázott igazgatóságunk folyószabályozásával foglalkozó szakaszmérnöksége „Környezetbarát anyagok és technológiák fejlesztése és alkalmazása a folyószabályozásban” címmel. A pályázat elnyerése esetén az alábbi témakörök kerülnek kidolgozásra: – folyószabályozási tevékenység költségeinek csökkentési lehetőségeinek vizsgálata. – a folyószabályozás által okozott környezetszennyezés csökkentésének lehetőségei. – a szennyezést nem okozó, helyi, tiszta technológia tanulmányozása és bevezetése a folyószabályozásban, a kőművek teljes vagy részleges kiküszöbölésével és helyi anyagok felhasználásával. 4.11. Környezetvédelem Mindkét folyó esetében A 70-es évek óta a környezetvédelem is egyre több igénnyel fordul a folyószabályozás felé és ez érthető, mivel a vízfolyások a természeti környezet kiemelten fontos alkotórészei. A környezetet érintő minden beavatkozás kisebb-nagyobb mértékben hat a táj ökoszisztémájára és esztétikai adottságaira. A folyószabályozási munkálatok környezetre gyakorolt főbb hatásai az alábbiak lehetnek: A megvalósítás utáni hatások A beépítésre kerülő TA-TB osztályú terméskő, egyes szakaszokon megegyezik a folyó természetes mederanyagával, illetve a folyószabályozási munkákhoz általánosan alkalmazott természetes anyag, a víz minőségére, a talajvíz által közvetítve a talajra, a levegőre kedvezőtlen hatásai nincsenek. Az élővilág, természeti értékek vonatkozásában a megépült terelőművek mögötti terület a halaknak ideális ívóhelyként szolgál, a feltöltés, feltöltődés a gázlómadaraknak igen jó táplálkozási helyet alakít ki. Fentiek miatt nem várhatók az élővilágra gyakorolt negatív hatások. Az eredeti parti, hullámtéri növényzet érintetlen marad és az itt élő állatvilágot sem befolyásolják az elkészült művek. 15