A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

2. szekció: A Duna-Tisza köze vízgazdálkodásának helyzete és problémái - Páris Emil: Felszínalatti vízadó rétegek hasznosítási lehetőségei az éghajlatváltozás hatásai kezelésében a Duna-Tisza köze példáján bemutatva

Az előbbi adatokból megállapítható, hogy a csapadékvízből származó beszivárgó vízmennyiség jól egyezik a réteg belseje felé, illetve az onnan távozó vízmennyiségekkel. Az előbbi adatok, a felszínalatti tározótér meghatározásának pontosságát is igazolják. A regionális vízműrendszer elvi felépítése A vízrendszer elvi felépítésének legfontosabb szempontjait, a Közép Magyarország Regionális Vízellátása c. pályázat gondolatmenete alapján, az 1984. évi állapotnak megfelelően ismertetem. Vizsgálataink alapján megállapítható volt, hogy terület felszíni- és felszínalatti szabad vízkészletei képesek a várható igények kielégítésére. A felszíni vízkészletek a Dunából és a Tiszából való vízkivétel esetén, még a 2010. év utáni időszakban is alkalmasak lesznek a felszíni vízigények kielégítésére. A felszínalatti vízkészletek tekintetében a két megye helyzete, a felszíni vizekhez hasonlóan kedvező. Ez érthető, hiszen ez a terület rendelkezik hazánkban a legjelentősebb felszínalatti vízkészletekkel. A felső pannon, a levantei és a pleisztocén rétegekben levő vízkincs nagy, mindeddig pontosan még meg sem állapított statikus vízkészlettel rendelkezik. Ivóvízellátás szempontjából a negyedkori rétegek vize jöhet elsősorban számításba. E vízkészletek területi eloszlása azonban, elsősorban a kutakból kitermelhető fajlagos vízhozamok tekintetében eltérést mutat Bács-Kiskun megye területén.. A vízellátás jelenleg a negyedkori vízadó rétegekre támaszkodik. E rétegek vízkészlete és természetes utánpótlása eddig a piezometrikus szint lényeges csökkenése nélkül képes volt a vízellátás igényeinek biztosítására. A rohamosan növekvő igények felszínalatti rétegekből való kielégítése azonban napjainkban, a tapasztalatok szerint úgy tűnik, hogy még nem érte el optimális határát. A pályázatban kísérletet tettünk arra, hogy a terület vízellátása szempontjából döntő szerepet játszó negyedkori vízadó rétegek vízháztartását tisztázzuk, illetve a rétegekben tárolt víz mennyiségét meghatározzuk. A pályázat műszaki leírásában ismertetett gondolatmenet alapján jól felmérhető a terület vízutánpótlásának mértéke és a statikus készletfogyasztás bekövetkezésének időpontja. A felszínalatti vízadó rétegekben tárolt vízkészlet meghatározása céljából megszerkesztettük a felszíntől számított 100 m szinttől 500 m mélységig terjedő, a két megye területe alatt elhelyezkedő, a negyedkori rétegekre vonatkozó tárolási grafikont. E grafikon segítségével tájékoztató jelleggel megállapítható a különböző földtanilag hasznosítható vízkészlet arányok esetén a felszínalatti rétegek nyomásának csökkenése, illetve a rétegek vízszint süllyedése. A felszín alatt tárol víztérfogat mintegy 629 km³. A terület vízellátásának megoldásakor, a jelenleg rendelkezésre álló jelentős felszíni és felszínalatti víztartalékokra való tekintettel a vízmű rendszer újabb kutak telepítésével való fokozatos bővítésével kell számolni. A létesíthető kutak víztermelő képességét az alábbiak szerint vettük számításba. k m/nap t nap R m Q m³/nap 1. 43,2 1 365 1 536 25 677 7036 5 447 2. 8.64 1 365 717 11 877 1 528 1 161 3. 4,32 1 365 517 9 540 793 592 11