A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)
13. szekció: Alkalmazott hidrológia - Dr. Konecsny Károly, OKTVF: A kisvizek hidrológiai statisztikai értékelése a Maros folyó alsó közös román-magyar szakaszán
vagy azt meghaladó csapadékmennyiség, míg a többi 6-7 hónapban átlagosnál kisebb értékek voltak. Így a bemutatott 4 meteorológiai állomás esetében a csapadékhiány 45 mm és 164 mm között változott, ami a felszíni táplálás és ezért a lefolyás csökkenéséhez, majd szüneteléséhez vezetett (3. ábra). 7. Szakirodalmi előzmények a kisvízi esemény fogalmával kapcsolatban és az alkalmazott vizsgálati módszerek A kisvizes időszak az egyéves hidrológiai cikluson, vagy naptári éven belüli időszak, amelynek során a vízgyűjtőterületről történő lefolyásban jelentős csökkenés következik be és kisvízi vízhozamok figyelhetők meg. A kisvízi időszakon belül legalább egy kisvízi esemény következik be, amit úgy lehet meghatározni, mint egy olyan időfüggvényt, amely nem halad meg egy előre rögzített vízhozam értéket (Kovács-Domokos 1996). Ezt a vízhozam értéket, amelyik a felszín alatti táplálásból származó alapvízhozamot és a felszíni-felszínközeli eredetű vízhozamot mutatják egy határérték, amit vízhozam küszöbértéknek, referencia értéknek vagy kritikus kisvízhozam értéknek neveznek. Zelenhasič et al. (1987) szerint a Q r referencia vízhozam a 90%-os valószínűségű éves legkisebb vízhozamnak felel meg. A referencia vízhozam meghatározását célzó eljárás előnye, hogy viszonylag egyszerű, de ennek az értéknek a kiválasztása nem mindig ad megfelelő eredményeket. Ha a Marosra vonatkozóan ezt a módszert fogadnánk el, akkor Aradnál Q r =Q 90% =22,3 m 3 /s, Makónál Q r =Q 90% = 30,9 m 3 /s küszöbértéket kapnánk (90-95%-os valószínűségnek megfelelő értékek). Ezek a viszonylag alacsony küszöbértékek gyakorlatilag azt eredményeznék, hogy a vizsgált 57 évben csak igen kevés kisvízi eseményt találnánk, és csak igen rövid kisvizes időszakunk lenne, pedig a gyakorlatban többször is vízhiányos időszak alakult ki. Kovács-Domokos (1996) a magyarországi folyókra vonatkozóan, a Kille (1970) által kidolgozott módszert alkalmazta. Ez a kritikus kisvízhozam érték nem más, mint a felszínalatti eredetű „alapvízhozam” sokévi átlagértéke. A számításához nem csak évi vízhozam adatokra, hanem több évtizedes havi vízhozam adatsorra van szükség. A kritikus kisvízhozam érték, a havi legkisebb vízhozamok 50%-os valószínűségi értékének felel meg. 2. táblázat. A vízhozam küszöbértékek meghatározása 360 hónap havi minimális vízhozam adat alapján (1951.I-1980.XII.) Kisvízhozamok valószínűsége (m 3 /s) Vízrajzi állomás Q havi min /év,hó Q havi min köz C v C s 50% 80% 90% 95% 97% 99% Arad 15,0/53.XII 108 0,69 1,50 86,6 47,1 36,9 27,7 25,2 20,3 Makó 27,7/61.X 115 0,72 2,43 92,6 53,1 44,1 37,7 34,5 28,6 A Maros Arad vízrajzi állomásnál, az 1951-1980 időszak havi legkisebb vízhozamai alapján a kritikus vízhozam 86,6 m 3 /s, a Maros Makó szelvénynél 92,6 m 3 /s (2. táblázat). Zelenhasič et al. (1987) a kisvízi események paraméterei közül kilencet sorol fel: kisvízi esemény időrendi sorszáma, kisvízi esemény kezdeti időpontja, kisvízi esemény végének időpontja, kisvízi esemény előfordulásának időpontja, kisvízi esemény tartama, kisvízi esemény víztömeg hiánya, kisvízi események száma, legnagyobb víztömeghiány, leghosszabb kisvízi esemény tartama. Kovács-Domokos (1996) a kisvízi eseményt öt paraméterrel jellemzi: időtartam, víztömeghiány, legnagyobb vízhozamhiány, követési idő, a kisvízi esemény kezdetének dátuma. Az elvégzett vizsgálatok során a következő kisvízi paramétereket határoztuk meg: – évi minimális vízhozam, és ennek időpontja (év, hó, nap), – napi közép vízhozam évi minimuma és ennek időpontja (év, hó, nap), – téli félévi (X-III) napi közép vízhozam évi minimuma és ennek időpontja (év, hó, nap), – nyári félévi (IV-IX) napi közép vízhozam évi minimuma és ennek időpontja (év, hó, nap), – kisvízi vízhozam küszöbérték, – kisvízi időszak kezdete, kisvízi időszak vége, – naptári éven belüli kisvízi időszakok hossza, 6
