A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)
13. szekció: Alkalmazott hidrológia - Dr. Konecsny Károly, OKTVF: A kisvizek hidrológiai statisztikai értékelése a Maros folyó alsó közös román-magyar szakaszán
– kisvízi időszak teljes hossza függetlenül a naptári évtől, – kisvízi időszakok összesített hossza naptári éven belül, – leghosszabb összefüggő kisvízi időszak, – kisvízi időszak napi közepes minimális vízhozama és ennek időpontja (év, hó, nap) – kisvízi időszakok évenkénti száma, – víztömeghiány a leghosszabb kisvízi időszakokban. A vizsgálatok végzése során néhány olyan egyszerűsítést alkalmaztunk, amit a vonatkozó szakirodalom is ajánl (Zelenhasič et al. 1987), és ezeket következetesen minden esetben betartottuk. Így pl. hosszabb kisvízi időszakok folyamán előfordulnak, néhány napig tartó, epizód jellegű vízhozam események, amelyek nem változtatják meg az időszak alapvetően kisvízi jellegét. Ha két kisvízi esemény között küszöbértéket meghaladó kisebb vízhozam növekedés, árhullám alakul ki, de ennek időtartama nem haladja meg az öt napot, akkor a két esemény együttesét egyetlen kisvízi eseménynek tekintettük. Ha egy kisvízi esemény egyik tárgyidőszakból (évből) átnyúlik a másikba, akkor csak az egyik tárgyidőszakhoz számítottuk. Másrészt azt is megnéztük, hogy ha a naptári beosztást figyelmen kívül hagyjuk, akkor milyen adatsorhoz jutunk. A különböző valószínűségű kisvízhozamokat a Pearson-III elméleti eloszlás alkalmazásával határoztuk meg, amit egy empirikus eloszlás grafikus illeszkedésével ellenőriztünk. A Maros Arad és Maros Makó szelvényekre vonatkozó vízhozam határértékek (küszöbértékek) meghatározásáról való döntés előkészítésének lépcsőfokai a következők voltak: – az állomások nyilvántartott napi közepes vízhozam adatainak kigyűjtése az 1950-2007 között rendelkezésre álló leghosszabb időszakra, – az 1951-2007, 1951-1980, 1981-2007 időszakokra rendelkezésre álló vízhozam idősorok értékelése, homogenitási és reprezentativitási kritériumok alapján, – az adatok rendezése évenként és félévenként (téli félévi, nyári félévi) kronologikus sorrendben, majd csökkenő sorrendben és a minimális értékek kigyűjtése, – a valószínűségszámításhoz szükséges statisztikai paraméterek meghatározása, úgy mint: Q közép , C v , C s , – az empirikus görbét alkotó pontok koordinátáinak meghatározása a p =[m/n+1]x100 összefüggés alapján (p- valószínűség (%), m- hidrológiai változó sorszáma, n- évek száma), – a Pearson-III típusú aszimmetrikus elméleti valószínűségi eloszlás paramétereinek számítása a Foster-Ribkin táblázatok Φ értékeinek és az előzőleg meghatározott C s , C v , Q med , értékeinek felhasználásával, az elméleti eloszlási görbe megrajzolása, – az elméleti és empirikus valószínűségi görbék legjobb grafikus illeszkedésének iteratív módon történt megkeresése, szükség esetén a C s értékének többszöri módosításával, – a különböző valószínűségű (80%, 90%, 95%, 97%, 99%) minimális napi közép vízhozam értékek meghatározása – az elfogadott valószínűségi eloszlási görbe alapján – állomásonként, évi, téli félévi és nyári félévi szinten, – a fent felsorolt kisvízi paraméterek meghatározása, ezek alapján idősorok összeállítása, grafikus ábrázolása, értékelése. 8. A Maros kisvízi vízjárása és a hidrológiai statisztikai feldolgozások eredményei A sokévi vízhozam jellemzők mellett a vízjárás szélsőségeit egyaránt mutatja a vízhozamok évenkénti és éven belüli ingadozása. Így a folyó két szelvényénél a kiválasztott nagyvízi (1970) és kisvízi év (1953) vízhozamainak alakulása között igen jelentős eltérések figyelhetők meg (4. ábra, 5. ábra). 7
