A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

2. szekció: A Duna-Tisza köze vízgazdálkodásának helyzete és problémái - Gyirán István, ADUKÖVIZIG: A Duna-Tisza közi Homokhátság vízgazdálkodásának fenntartható fejlesztése

3. ábra. Homokhátsági tápcsatorna nyomvonal változatai az Északi-középhegység 140 - 150 mBf-i szintvonalán A tápcsatorna hosszára és keresztmetszetére vonatkozóan két szélső megközelítést adunk attól függően, hogy a nyomvonal mennyire követi a rétegvonalat: a) Lehetőleg rétegvonalhoz igazodó nyomvonal, fele részben a vízmélységnek megfelelő mederben, fele részben 5 m-es bevágásban, vagy 3-4 m magas töltések között, illetve 20 km hosszúságban viadukton vezetett csatorna nyomvonal: Az így kialakítandó csatorna hossza kb. 350 km, nagyobb részben földmederrel is megépíthető, a fenékesése 0,03 ‰. A 8 m

3

/

s-os kapacitáshoz tartozó keresztmetszeti adatok a következők: Fenékszélesség 4,6 m Vízmélység 3,0 m Víztükör szélesség 12,0 m Vízsebesség 0,3 m

/

s

. A rétegvonalat szigorúan követő megoldás hátránya a nagy szelvényméret és a nagy hossz miatti jelentős terület igény, illetve a kiterjedt méretekkel járó magas fenntartási költség. b) A rétegvonalhoz kevésbé igazodó, autópályákhoz hasonló felfogásban tervezett, a teljes hossz 10%-ában a vízmélységnek megfelelő bevágásban, 40%-ban 5 m-es bevágásban, vagy 3-5 m magas töltések között, illetve 40%-ban 8 m-es bevágásban, vagy 8 m-es töltések között, és 22 km hosszúságban viadukton vezető csatorna nyomvonal: 7