A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)
13. szekció: Alkalmazott hidrológia - Kaszab Ferenc, SZIE: Kisvízfolyások vízgyűjtőterületeinek lefolyási viszonyai – Extrém árvízi esettanulmányok és a revitalizáció
levonuló, de gyakorta felettébb pusztító árvizeire használjuk (Kovács, 2006). Előrejelzése gyakorlatilag lehetetlen az események gyors lezajlása miatt. Különösen veszélyeztetettek a kedvező lefolyási viszonyokkal rendelkező hegy- és dombvidéki vízgyűjtők, de jelentősen fokozhatja a jelenség intenzitását a nagy mértékű beépítettség, mivel egyrészt ott korlátozott a beszivárgás, másrészt általában erősen alulméretezik a települési csapadékelvezető-rendszer elemeit. Nem ritka, hogy ilyen esetekben a közepes vízhozam több százszorosát szállítják az érintett vízfolyások. Jellemző – és nem történt ez másként a Kövicses-patak esetében sem, hogy az évekig nyugalomban lévő mederből illetve annak szomszédságából több tonnás sziklatömböket ragad el a lezúduló víz, amelyek tovább súlyosbítják a kiöntött patak által okozott károkat. Mátrakeresztesen a felhőszakadást követően a patakkövek, farönkök és nagy mennyiségű iszap formájában jelentkező hordalék igen hamar elzárta a vízfolyásokon kialakított átereszeket, a hidak űrszelvényeit, s a patakok természetesen új medret kerestek maguknak, amelyek több esetben az elmosott országút helyén, máskor magánházakon keresztül vezettek. Az 1999-es nyári árhullámok során – állandó vízhozammérő állomás hiányában – többször is végeztek expedíciós méréseket. Most erre az események hirtelen lezajlása folytán nem kerülhetett sor, így nem rendelkezünk semmilyen adattal arról, hogy milyen vízhozam mellett történt a mátrakeresztesi katasztrófa. Az első fejezetben ismertetett árvízszámítási módszerek alapján csak az adott valószínűségű árvízhozamot lehet kiszámítani (2. táblázat). 2. táblázat. a p valószínűségű számított és a becsült árvízhozamok a Csörgő-patak zárószelvényében p (előfordulási valószínűség) Q (vízhozam; m 3 /s) 10% 3% 1% becsült maximális vízhozam 2005.04.18-án Csermák-féle 21,8 31,2 44,0 Kollár-féle (VIZITERV) 19,5 30,8 39,4 új módszer 14,9 22,5 31,8 50-60 m 3 /s Az átlagosan 100 évenként egyszer előforduló, tehát 1%-os előfordulási valószínűségű árvízhozamot a két régebbi módszer 40-45 m 3 /s körülinek adja meg, az új metódussal valamivel alacsonyabb értéket kapunk. Ezeket a számított vízhozamokat nagy valószínűséggel meghaladta a 2005. áprilisi árhullám által szállított víztömeg. A vízgyűjtőre a területi csapadékátlag alapján hozzávetőleg 950 ezer m 3 vízmennyiségnek megfelelő csapadék hullott. Ha az átnedvesedett talaj, az aljnövényzet nélküli erdőborítás és az eleve jó lefolyásviszonyok alapján 55%-os lefolyási tényezőt feltételezünk, akkor mintegy félmillió köbméternyi víznek kellett keresztüljutnia az árhullám során a Csörgő-patak zárószelvényén. A maximális vízhozamot ez alapján 50-60 m 3 /s-ra lehet becsülni, ami ilyen kis vízgyűjtő esetén igen extrém lefolyási helyzetre utal, amit az okozott károk és a szinte hihetetlen hordaléktömeg is alátámasztanak. A Kövicses-patakot tápláló másik ág, a Nagy-völgyi-patak vízrendszere is szállíthatott másodpercenként 25-30 köbméter vizet, a két vízfolyás egyesülve még nagyobb gondokat idézett elő különösen a medret keresztező műtárgyak eltömődése miatt. 11
