A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

13. szekció: Alkalmazott hidrológia - Galgóczy Zsolt, VKKI: Csapadékintenzitás-mérő és vízszintregisztráló műszerek tesztelése egy hegyvidéki kísérleti vízgyűjtőn (Radnai-havasok)

mágneses relék egymástól való távolságának (3,3 mm) ismeretében a vízszintváltozás számítható. Tekintettel arra, hogy az úszóba beépített mágnes egyszerre két relét is képes zárt állapotba hozni, a mérési pontosság megduplázódik (1,5 mm). 2. ábra. A saját tervezésű és gyártású reed-relés vízszintérzékelő műszer mérési elve (a zárt állapotú relé helyzetét rögzíti az adatgyűjtő) A csapadék-regisztráló műszereknél a csapadékot – a Hellmann-típusú csapadékírók mintájára – egy 200 cm

2 szabványos felfogó felületű tölcsér vezeti a gyűjtőhengerbe, ahol az érzékelő van elhelyezve. A felfogó felület és a gyűjtőhenger hasznos felületének aránya 3:1, ami további háromszorosra (0,5 mm) növeli a csapadékmérés pontosságát. A műszer mérési tartománya 50 cm. A folyamatos mérés biztosítása érdekében a csapadék-regisztrálók szivornyás automata ürítő berendezéssel vannak ellátva (3/a ábra). A vízszint-regisztráló műszerek a vízfolyás mellett a partoldalba épített csillapító aknában vannak elhelyezve. A patak vizét szűrőbetéttel és hordalék-ülepítő tartállyal ellátott összekötő csövek vezeti az aknába, ahol a vízszint a közlekedőedény elvén, egyidejűleg és azonos amplitúdóval, hullámzásmentesen változik. A műszer mérési tartománya – a területen várható maximális vízszintváltozások becslése alapján – 580 mm. Az illetéktelen hozzáférés megelőzésére a berendezés a föld alatt van elhelyezve (3/b ábra). 3. ábra. Csapadékintenzitás-mérő (bal oldali kép - 3/a) és vízszintregisztráló (jobb oldali kép - 3/b) műszerek, üzembe helyezés előtt. 3