A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

13. szekció: Alkalmazott hidrológia - Galgóczy Zsolt, VKKI: Csapadékintenzitás-mérő és vízszintregisztráló műszerek tesztelése egy hegyvidéki kísérleti vízgyűjtőn (Radnai-havasok)

A területen lévő vízfolyások dinamikus vízjárása miatt a mintavételi időközt 5 percre állítottam be. Az áramkörbe épített időzítő elektronika lehetővé teszi, hogy valamennyi műszer azonos időpontokban vegye az adatokat, tehát a műszerek egymással szinkronban működjenek. A műszerek hőmérsékletadatokat is tárolnak, elsősorban a fagymentes időszak elkülönítése céljából. Az energiaellátását műszerenként 2 db, szélsőséges hőmérsékleti körülmények (-40–+60 °C) között is hónapokig működőképes lítium-elem biztosítja. Az elektronika két mintavétel között alvó üzemmódban van. A reed-relés vízszint-érzékelés előnyei a fizikai mennyiségek (pl. nyomás, kapacitás stb.) változásán alapuló módszerekkel szemben az alábbiak: ƒ garantált linearitás ƒ időbeli stabilitás (nincs szükség kalibrálásra) ƒ magas zavartűrés (független a környezeti hatásoktól) ƒ nagy felbontás. A műszerek tesztelésére 2008. augusztus 26–október 10. között került sor. A csapadékintenzitás-mérők közül 4 db-ot a vízválasztón, 1735–1793 m közötti magasságban ill. a Radnai hágón (1275 m) helyeztem el. A részvízgyűjtők zárószelvényénél 9 vízszintregisztrálót helyeztem üzembe, ebből hatnak volt értékelhető adatsora. 4. Eredmények 4.1. A mérési adatok értékelése A mérési adatok elemzése alapján az alábbi következtetések vonhatók le: a) Valamennyi műszer egy időben vette az adatokat (szinkronban működtek). Ezt az ellenőrzött mintavételi időköz mellett az azonos számú mintavétel is igazolja. b) A csapadék-regisztrátum (összegzett görbe) a szokásos, jellegzetes monoton növekvő és vízszintes szakaszokból áll. A görbe töréspontjai a csapadék intenzitásában bekövetkező változásokat jelzik (4/a. ábra). c) Az összegzett csapadékgörbe „ugrásai” mennyiségileg reális értékeket mutatnak. d) A görbék alapján mind a négy csapadékmérési helyszínen közel egy időben volt csapadékesemény. A jelentősebb csapadékesemények időpontjaiban a közeli meteorológiai állomásokon (Valea Mare, Iezer) is hullott csapadék, a mért értékkel arányos mennyiségben. Ez nyilvánvalóan nem lokális eső, hanem időjárási fronttevékenység eredménye. 4