A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

12. szekció: Szikes vizeink, mint az Európai Unió különleges értékei - Vörös Lajos, V.-Balogh Katalin, Németh Balázs, Somogyi Boglárka, MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, Boros Emil, Naturglob Kft.: Szikes tavaink különleges élővilága és ökológiai rendszere

SZIKES TAVAINK KÜLÖNLEGES ÉLŐVILÁGA ÉS ÖKOLÓGIAI RENDSZERE VÖRÖS LAJOS

1 − BOROS EMIL

2 − V.-BALOGH KATALIN

1 − NÉMETH BALÁZS

1 − SOMOGYI BOGLÁRKA

1 1 - MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, 2 - Naturglob Kft, Bevezetés Szikes tavaink múltbeli jelentősége Hazánk Európa szikes vizekben leggazdagabb területe. A szikes tavak emberi megítélése az elmúlt másfél évszázad során jelentősen megváltozott. Az alföldi rendszeresen kiszáradó szikes tavak és a vízjárta szikes területek az 1800-as években nagyon fontos ipari nyersanyagforrások voltak. A sziksó, ami nem más, mint a természetes szóda (nátriumkarbonát) a szikes vizek kiszáradása után fehér kéregként borítja a felszínt. Ezt korábban összeseperték és begyűjtötték, majd tovább tisztították a sziksógyárakban, azaz vízben oldották, szűrték és üstökben addig főzték, míg kásaszerű anyaggá alakult, végül kemencében kihevítették. Az országban több tucat sziksógyár működött, például Debrecen környékén Konyáron, a Fertőzugban Illmitzen, Kecskemét és Szeged környékén stb. Nagy sziksógyár működött a Palicsi-tó partján is. A sziksófőzésnek a szintetikus szódagyártás vetett véget és a 19. század közepén ez az iparág lassan elhalt (Szathmáry 1933). A 19. század végén és a 20. század elején a szikes tavak ismét felértékelődtek, vizük és iszapjuk gyógyhatása miatt. Az 1911-ben kiadott „Magyar Fürdő Kalaluz” szerint híres volt a Szabadka melletti Palicsi-tó, melynek szikes vize és iszapja egyaránt gyógyhatású volt, valamint a Melence község melletti gyógyiszapfürdő a Ruszanda-tó partján. A Kiskundorozsma melletti sziksós tavak gyógyhatását már az 1800-as évek elején felismerték, 1861-ben pedig a dorozsmai sziksós tó körül deszkabódék épültek az odalátogató, gyógyulni kívánó közönség jobb kiszolgálása érdekében (Sztriha 1937). Eredetileg az Orosháza melletti Gyopárosfürdő és Kakasszékfürdő is a szikes víz és iszap gyógyhatására alapult. Ezeknek a sekély vizeknek a nyarankénti kiszáradása megnehezítette a fürdőélet kialakulását, amin, a legtöbb helyen vízpótlással segítettek, utóbbi viszont az eredeti szikes gyógyfürdő jelleg részbeni vagy teljes megszűnését eredményezte. Szikes tavaink limnológai kutatása A szikes vizek limnológiai kutatása közel félévszázados múltra tekint vissza, ez elsősorban a különleges kemizmusra és annak az élővilágra gyakorolt hatására fókuszált (Tamásné Dvihally Zsuzsanna 1999, Schmidt 2003). Egészen a legutóbbi időkig teljesen hiányzott a vízalatti fényviszonyok ismerete (Vörös et al. 2006), a több évtizedes algológiai kutatás is a minőségi jegyekre koncentrált és egyáltalán nem rendelkeztünk mennyiségi adatokkal a fehér vizű szikes vizek planktonikus algaegyütteseiről (Fehér és Schmidt 2003). A víz színe szerint a szikes tavak egy részét fehér, más részét pedig fekete tónak nevezik, az előbbiek zavaros szürkésfehér színűek, utóbbiak fenékig átlátszóak, de sötét színűek. A fehér vizű tavak a lebegő agyagkolloidoktól zavarosak, Secchi-átlátszóságuk mindössze 1-5 cm (Megyeri 1959). Megyeri a két típus közötti számos átmenetről is említést tesz, sőt előfordulhat, hogy egyazon tómederben a víz egyik része zavaros piszkosfehér színű, a másik pedig fekete. Csak a legutóbbi időben vált ismertté, hogy a Sárvíz völgyében kristálytiszta, átlátszó vizű szikes tavak is vannak, amelyek fenekét csillárkamoszat gyep fedi.