A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

12. szekció: Szikes vizeink, mint az Európai Unió különleges értékei - Vörös Lajos, V.-Balogh Katalin, Németh Balázs, Somogyi Boglárka, MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, Boros Emil, Naturglob Kft.: Szikes tavaink különleges élővilága és ökológiai rendszere

Szikes tavaink geológiai, hidrológiai, ökológiai és természetvédelmi szempontból egyaránt egyedülálló speciális élőhelyek, ezért valamennyi hazai szikes tavunk „ex lege” védett. A legújabb 2000-ben megindult kutatások rendkívül sajátságos bakteriális méretű algák uralta algaegyüttesek jelenlétét mutatták ki az un. fehér vizű szikes tavakban (Vörös és V.-Balogh 2003, Vörös et al. 2005), ennek kapcsán 2004-ben vizsgálatsorozatot indítottunk vizük komplex, az algaegyüttesek létfeltételei szempontjából releváns tulajdonságai feltárására. A jelen dolgozat ennek a komplex kutatómunkának az eredményeire épül, bemutatja a fehér vizű szikes tavak algaélet szempontjából legfontosabb fizikai és kémiai tulajdonságait (Vörös et al. 2006), a fitoplankton mennyiségi viszonyait, elsődleges termelését és végül a bakteriológiai és zoológiai kutatások eddigi eredményei alapján felvázoljuk élőlényegyütteseik és környezetük trofikus kapcsolatrendszerét (Vörös et al. 2008, Boros et al. 2008a, 2008b). Eredmények és megbeszélésük A fitoplankton tömege és összetétele fehér vizű szikes tavakban A 2001 és 2008 között végzett a-klorofill mérések alapján mindegyik vizsgált tó hipertrófnak minősült. A legismertebb és legkarakterisztikusabb fehér vizű tavakban, a Kelemen-székben az a-klorofill koncentráció meghaladta az 500 µg/l-t, a Zab székben megközelítette a 400 µg/l értéket, a Böddi-székben pedig meghaladta az 1000 mikrogrammot literenként (1. táblázat). Ezt a hatalmas algatömeget a Böddi-szék kivételével bakteriális méretű un. pikoalgák hozták létre. Ezeknek a kisméretű eukarióta és prokarióta algáknak taxonómiai státuszát csak most kezdjük megismerni (Felföldi et al. 2008). A tavakban tömegesen előforduló 1-2 µm átmérőjű kokkoid zöldalgák és pikocianobaktériumok maximális egyedsűrűsége meghaladta a 100 milliót egy milliliter vízben. A pikoplanktonnak ilyen mértékű tömeges előfordulását eddig még sehol a világon nem közölték. 1 táblázat. Az a-klorofill koncentráció maximális értékei fehér vizű szikes tavakban 2001-2008 közötti mérések alapján Víztér a-klorofill (µg/l) Jellemző planktonikus alga Kelemen-szék 545 pikocianobaktérium és pikoeukarióta Zab-szék 393 pikocianobaktérium és pikoeukarióta Szabadszállási Büdös-szék 797 pikocianobaktérium és pikoeukarióta Solti Bogárzó-szék 477 pikocianobaktérium és pikoeukarióta Böddi-szék 1550 pikocianobaktérium és Oocystis submarina Pusztaszeri Büdös-szék* 118 pikocianobaktérium és pikoeukarióta Kardoskúti Fehér-tó* 116 pikocianobaktérium és pikoeukarióta *Kevés adat Ezek a nagyon sekély állóvizek (vízmélység <0,5m) nemcsak a pikoplankton nagy egyedszáma és tömege miatt különlegesek, hanem azért is, mert úgy tengeri, mint édesvízi körülmények között a trofitás (összes algabiomassza) növekedésével a pikoplankton részaránya csökken, de ez a világszerte megfigyelt tendencia a fehér vizű szikes tavakban nem érvényesül (1. ábra). Ennek a kivételes viselkedésnek az okát egyelőre nem ismerjük. 2