A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

12. szekció: Szikes vizeink, mint az Európai Unió különleges értékei - Kákonyi Árpád, Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága: Szikes tavak a Duna-Tisza közén

sát. Vizük PH-ja, főleg a fehér jellegű tavaknál nagyon magas, 10-11. Maximális telítettségüket a tavaszi hóolvadás után érik el, de vízmélységük az 1 m-t sohasem haladja meg. Vannak, illetve a nemzeti park létrehozásakor még voltak állandó vizű szikes tavak is (pl. Kisréti tó, Kondor tó) Időjárástól függően a tavak dinamikájához általában hozzátartozik a nyárvégi, őszi kiszáradás. Ez a jelenség a tavak lényegbeli jellemzője, a sóhalmozódás szükséges feltétele. Az őszi esőzésekkor a terület ismét töltődik, jó esetben ismét hónapokra vizes területté válik. A legismertebb Duna-Tisza közi szikes tavak a minimális, még működésképesnek tekinthető területtel: KŐHALOM SZÉK 42 ha 0.3 m PIPÁS RÉT 40 ha 0.3 m KELEMEN SZÉK 200 ha 0.3 m FEHÉR SZÉK 101 ha 0.2 m MIKLAPUSZTAI SZIKESEK 300 ha 0.2 m RÓDLI SZÉK 40 ha 0.35 m SZEKERCÉS SZÉK 100 ha 0.25 m BUGACI KEREK TÓ 8 ha 0.5 m FEKETE SZÉK 15 ha 0.5 m KUNFEHÉRTÓ 195 ha 1.1 m SZŰCS TÓ 30 ha 0.35 m LÁZÁR TÓ 60 ha 0.4 m SZARVAS TÓ 30 ha 0.3 m PÉK TÓ 8 ha 0.5 m FÜLÖPSZÉK 30 ha 0.4 m SZAPPANOS TÓ 57 ha 0.3 m GÁSPÁR LAPOS 50 ha 0.2 m CSÁKRÉT 25 ha 0.3 m FEHÉR TÓ (Helvécia) 15 ha 0.25 m BOKROSI SÓSTÓ 9 ha 0.3 m KUNPUSZTAI SZIKESEK 60 ha 0.25 m BÜDÖSSZÉK 90 ha 0.3 m NAGYSZTÉKSÓSTÓ 120 0.5 m A szikes tavak tulajdonképpen időszakos „belvizek”. Az összegyülekező csapadék évenként erősen változó mennyiségű, ezért a tavak vízben szegény periódusokban nyár végére rendszerint kiszáradnak. A szikes tavak medrét karbonátiszap borítja, mely kiszáradás után kőke- 3